MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

141. ő. e. 1980. január 30. (86-150. o.) - 1. A megyében működő KISZ szervezetek érdekvédelmi tevékenységének tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés: 88-98

- 4 Elősegítik, hogy az ifjúságot érintő döntések előtt az állami, gazdasági, szövetkezeti, intézményi vezetők is kikérjék a KISZ képviselőjének véleményét. Néhány helyen előfordul, hogy a pértalapszervezetek vezetői sem fogadják kedvezően a fiatalok problémát felvető észrsvótsleit, vagy nem támogatják kellően jogos igényeik megvalósítását. II. A KISZ érdekképviseleti tevékenységévsl kezdeményezte és támogatta azokat a törekvéseket, amelyek a megye társadalmi, gazdasági, kulturális életének fejlődésével összhangban kedvezőbb feltételeket teremtettek a fiatalok számára a tanulás, a munkavégzés, a családalapítás, a közéleti kibontakozás és a szabadidő hasznos eltöltése területén. A figyelemreméltó eredmények mellett ma is számos megoldásra váró kérdés foglalkoztatja a fiatalokat. 1./ Az ifjúsági szövetség érdekképviseleti munkájával elősegíti a fiatalok pályaválasztás

át, az egyéni elképzelések és a társadalmi szükségletek közötti összhang megteremtését. Az üzemekben, szövetkezetekben működő KISZ szervezetek üzemlátogatásokkal, tájékoztatókkal, szakkörök szervezésével vállalnak részt ebből a munkából. Ennek ellenére a tanulók egy részének nincs kellő ismerete a szakmák szépségeiről és nehézségeiről, igy a pályaválasztásban gyakran a szülői döntés jut kifejezésre. Az általános iskolát végzett tanulók 59 százaléka szakmunkáskép* ző intézetben, a többiek gimnáziumokban és szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat. Az oktatásukhoz^ nevelésükhöz, szakmai ismeretek elsajátításához szükséges feltételek összességében rendelkezésre állnak. Jelenleg a legnagyobb probléma a kereskedelmi és a vendéglátó ipari szakmunkásképzés területén, valamint azon intézményeknél tapasztalható, ahol két műszakban folyik az elméleti képzés, vagy igen magas az egy tanteremre ju« tó tanulói létszám. Az újabb kollégiumi férőhelyek építésének ellenére a szakmunkástanuló

knak csupán 20, a középiskolásoknak 30 százaléka részesül kollégiumi ellátásban. Nehezíti a szakmunkástanulók képzését, hogy az a technikai fejlődéssel nem tud kellően lépést tartani; a tanulókat gyakran nem a választott szakmával összefüggő feladatok elvégzésével bízzák meg. A gyenge tanulmányi előmenetel, illetve a szakmától való elidegenedés miatt évente a tanulok 5-6 százaléka lemorzsolódik. Az ifjúsági szövetség felismerte ezeket a problémákat és nagyobb gondot fordit a szakmunkástanulókra. Feladattervet dolgoztunk ki a körükben végzett munkánk javitására. Tanulmányi mozgalmat indítottunk be az alapkötelességeik teljesítésének fokozására. Választott szakmájuk alaposabb megismerése céljából szakmai versenyeket rendeztünk számukra. Az oktatásukhoz szükséges tanműhelyek berendezéseinek, szemléltető eszközeinek gyarapítása felett vállalt védnökség szép eredményeket hozott. Jobb együttműködésre ösztönöztük a vállalati, tanintézeti bizottságainkat, több fórumot biztosítottunk a tanuló fiatalok gondjainak, problémáinak felvetésére. ./.