MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

145. ő. e. 1980. augusztus 13. (2-89. o.) - 1. Az egészségügyi ellátás helyzete és fejlesztésének VI. ötéves tervi feladatai a megyében. Jelentés: 4-19

^r 4 Az egészségében, testi épségében károsodott betegek orvosi rehabilitációjában fejlődés tapasztalható. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkozási rehabilitációjában azonban nincs megfelelő előrehaladás.Megyénkben a két szociális foglalkoztató csak 300 csökkent munkaképességű dolgozónak tud biztositani rendszeres munkalehetőséget. Az egészségügyben foglalkoztatottak létszáma növekedett.^Javult a munkaerő-gazdálkodás, csökkent az üres állások száma / 3 068 szakdolgozói álláshelyből mindössze 68 üres /. Mérséklődött a munkaerő elvándorlás, 82 %-ra emelkedett a szakképzettek aránya. A szakdolgozók többsége nő, közülük többen tartósan távol vannak, helyettesítésük növeli a szakképesités nélküliek arányát. Csökkent az üres orvosi állások száma. Jelenleg az összes orvosi állások 7,6 %-a betöltetlen. Javult a közegészségügyi-járványügyi szakterület orvosi létszáma is. Néhány szakember azonban meg mindig hiányzik, különösen a területi szolgálatnál. A szükségesnél kevesebb a gyógyszerész. A bérpolitikai intézkedések hatására a dolgozók átlagkeresete növekedett. A négy nővérszállás, az egészségügyi dolgozók lakáshelyzetének javitása is hozzájárult a jobb szakember-ellátottsághoz. Az orvosok és^az egészségügyi dolgozók^többségének politikai magatartása, életmódja, munkája és közéleti tevékenysége, a szocializmus iránti elkötelezettségéről tanúskodik. Az etikai helyzet megfelelő, a korábban tapasztalható szabálytalanságok száma csökkent. Változatlanul fellelhető azonban az egészségügyi dolgozók közötti, illetve a betegekhez való kapcsolatukban a szocialista etikát sértő jelenségek. A hálapénz tovább terjed, esetenként az egészségügyi ellátásért ellenszolgáltatást kérnek. Az intézményvezetők és más egészségügyi dolgozók gyakran bátortalanok a szocialista etikát megsértőkkel szemben. Javult az egészségügyben folyó káder- és személyzeti munka. Az orvosvezetők határozott időre történő megbizatása, a pályázók szakmai elbírálásának megalapozottabb rendje, jó lehetőséget biztosit a vezetés szakmai-politikai felkészültségének fokozásához. Az elmúlt években lezajlott vezetőcserék ezt igazolják. A kádermunkában azonban tapasztalható még az esetlegesség. Az utánpótlás nevelése gyenge. A különböző szintű tanácsok kinevezési gyakorlatában, az illetékes pártszervek hatáskörének érvényesítésében zavarok tapasztalhatók. Az egészségügyben lévő pályázati rendszer és az intézmények káderutánpótlási és -képzési tervei között nem alakult ki a megfelelő összhang.