MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

144. ő. e. 1980. június 18. (2-69. o.) - 2. Különfélék: - f.) Hozzájárulás KISZ küldöttség ciechanówi látogatásához. Szóbeli javaslat: 42

Bíró Antal elvtárs: Az anyagban irják, annak ellenére, hogy emberi magatartását, munkastílusát, munkamódszerét több Ízben kifogásolták, szakmai hozzáértésével a vállalat vezetése elégedett. Vezetői és munkatársai szerint hangulatember. Ez olyan valakiknek a véleménye, akik nem tartoznak felelősséggel senki felé, az leírhatja. Bizonyítani tudja, soha, a 23 év alatt egyetlen egy vezető, pártszervezet nem kifogásolta sem hivatalosan, sem baráti körben, sem poharazgatás közben, hogy valami baj van munkastílusával. Ezt nem tették szóvá. Nagyon sajnálja, hogy a városi párt-vb ezért figyelmeztette a párt- és gazdasági vezetőit. Nem azért nem vonták felelősségre, mert olyan viszonyban volt velük, hanem azért nem, mert egyetértettek vele és helyeselték munkáját. Igazolni tudja, hogy a formánok is elégedett volt a munkájával. Az anyagban leirt állitás nem igaz. Nem tudja, mi alapján találták ki, hogy hangulat ember. Minden vonatkozásban inkább a következetesség, mint a hangulat jellemezte. Semmi bajuk nem törtónt azoknak, akik ezt mondták. Az igaz, hogy kilépett a szakszervezetből, de nem azért, ami ott le van irva. A vállalat vezetése a szakszervezettel közösen eldöntik hogy kit, mikor, milyen kitüntetésben részesítenek. Ezt általában kö< zölni szokták velük. Az ő személye szóba sem került, sem hivatalosan, sem másként. Nem kellett tehát kijelentenie, hogy neki ez kevés, mert nem volt mit keveselni. Kilépett a szakszervezetből, mert úgy érezte, hogy nem tudja gyakrolni jogait. Azt is tapasztalta, hogy ha a szakszervezethez fordult munkatársai ügyében, akkor azok rendszerint elutasításra kerültek. Elsősorban az anyagi megbecsülést kifogásolta, soha sem a maga nevében, hanem munkatársai érdekében fordult segítségért. Ez a kérése sajnos nem mindig találkozott a vezetők véleményével. A szakszervezet titkára sajnos nagyon eladósodott munkatársai körében - ami az ő megítélése szerint ilyen tömegszervezeti vezetőnél nem lenne szabad, lejáratja magát az emberek előtt. Nincs tekintélye sem. Állítólag rendezte az adósságait öröklés folytán. Az utóbbi időben meghívják olyan szakszervezeti rendezvényre, ahol közérdekű témát tárgyalnak és ő is elmondhatja véleményét. A városi vb-n is elmondta, ha úgy látja, hogy érdemes, akkor kérni fogja újra felvételét a szakszervezetbe. De nem személyes érdekből kívánja rendezni tagfelvételét. Vanyek Istvánnót illetően az igazság a következő. 4 főből állt az osztály. Szondi elvtárs instruktornak elvitte az egyik munkatársát* az ő megkérdezése nélkül. Mit tehet egy vezetői döntés ellen? Nagy elvtárs nem kérte ki véleményét ahhoz, hogy Vanyeknót KlSZ-titkárnak megválasszák. Ő ismerte a munkáját, nem javasolta volna az alapszervezet KISZ-titkárának. Az nem igaz, hogy miatta mentek el a munkatársai. Gyakran magára maradt a munkaterületen, nem birt egyedül a munkával. Kérte az igazgató elvtárstól, hogy legalább az instruktort adják vissza. A munkaterületen a mezőgazdasággal a kapcsolattartást, a szerződések rendezését és más munkákat is meg kellett oldani, ami nemcsak gazdasági, hanem politikai tevékenységet is jelentett. Ezidőben a TröszUis sok információt kórt, nagyon kimeritő volt számára.