MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

141. ő. e. 1980. február 13. (151-207. o.) - 1. A központi bizottság XII. kongresszusi irányelveinek megvitatása során elhangzott észrevételek minősítése. Javaslat: 153-160 - Szóbeli iegészítő: 161-165

Ami az egyes konkrét kérdéseket, a falu és város témáját illeti, örül annak, hogy Tolnai elvtárs a hangsúlyt a tervszerűbb ós összehangoltabb munka irányitására helyezte. Az a véleménye, hogy az anyagban nem ezen van a hangsúly . Mi azt akarjuk, hogy válto­zás legyen, ehhez azonban az egész központi tervezést, a minősi­tést meg kell változtatni. Az hogy hogyan, milyen összefüggésben, az már más kérdés. Nekünk az összehangoltabb, tervszerűbb egyez­tetésre, a munkára kell helyezni a hangsúlyt. Ennek érdekében a helyi adottságokat figyelembe véve sokoldalú jogi, gazdasági és központi intézkedéseket kell tenni. A cigány témára vonatkozóan egyetért az anyagban leirtakkal. Ta­lán célszerű volna megfogalmazni, hogy ezzel a területi szervek­nek kell foglalkozni. Az egyes területi szervek ugyanis nem ke­rülhetik meg e probléma megoldásával való foglalkozást. Megyénk sajátos helyzetét nézve, - mezőgazdaság és idegenforga­lom - ajánljuk a Központi Bizottság felé mérlegelésre a telepü­lésfejlesztésre vonatkozó kérdést. A másik megjegyzése, hogy nem érti és nem ért egyet a közleke­déspolitikai koncepció felülvizsgálatával kapcsolatos javaslat­tal, mivel az a közelmúltban lett felülvizsgálva, és az Ország­gyűlés is foglalkozott vele. Függetlenül attól, hogy egy-egy területen lehetnek ilyen problémák, itt most már a végrehajtás­ra kell a hangsúlyt helyezni. A lakáskérdéssel kapcsolatos felvetés szerinte nincs végig­gondolva. Ez sokkal szélesebb körű, nagyon fontos téma, és részben összefügg a falu és város közötti különbségekkel kap­csolatosan felvetettekkel is. Kaposváron egy lakás 5oo ezer forintba, falun egy családi ház kb. 3oo ezer forintba kerül, ugyanakkor a városban 53 m 2-es, falun pedig 80 m 2-es lakásról van szó. Éppen ezért indokolt, hogy a kedvezmények köre döntően ne a szociálpolitikai kedvezményeken alapuljon, hanem az érdekelt­ségi viszonyt kell javitani. Pl. a befizetés utáni adó stb. A figyelmet erre lehetne forditani és lehet, hogy a véleménynyil­vánítók is igy gondolták, vagy igy vetődött fel, csak a hang­súlyt nem erre helyezték. Ez a felvetés azonban csak egy dologra szükiti le a kérdést, a szociálpolitikára, ami az érdekeltek egy részénél nehéz helyzetet teremtene, mivel a fiatalok mellett sok az idősebb igénylő is. Ugyanakkor a városokban a mostani kedvez­mény "gyermekkedvezmény". Az idősebbeknél ezt már nem lehet al­kalmazni. A felülvizsgálat helyett az érdekeltségi viszonyok ja­vításának az erősitését javasolja. A 7. oldalon szerepel az értelmiséggel kapcsolatos megállapítás. Itt azonban csak a felvételi rendszer van kiemelve. A fiatalok közül nagyon sok gyerekkel beszélgetett, akik kifogásolják a kü­lönböző juttatások eltérő mértékét. Ez megvan a felnőtt társada­lomban is. Pl. a tsz-tag esetében a tag azt a jövedelmet irja csak be, amit a tsz-től kap. Mivel a kollégiumi, menzai elhelye­zés kategóriánként van, a gyerek megkapja a kollégiumi elhelye­zést. Ebbe a körbe tartoznak az orvosok is. Beirják pl. a 4ooo.­Ft alapfizetésüket, és ez alapján birálják el a jogosultságot.

Next

/
Thumbnails
Contents