MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

141. ő. e. 1980. február 13. (151-207. o.) - 1. A központi bizottság XII. kongresszusi irányelveinek megvitatása során elhangzott észrevételek minősítése. Javaslat: 153-160 - Szóbeli iegészítő: 161-165

2 Az alapszervezeti taggyűlések vezetőségi vitaindítóiról néhány gondolatot. A feladat, amelyet a vezetőségeknek meg kellett oldaniuk, bonyolult és összetett volt. Hisz a vitaindítókban fel kellett hivni a figyelmet a kongresszusi irányelvek legfontosabb kérdéseire, összegezni kellett a pártcsoport-értekezleteken elhangzott észrevételeket, javaslatokat és ennek alapján minősités-tervezetet kellett terjeszteni a taggyűlés elé. A vezetőségek többsége képes volt megfelelni ezeknek az elvárásoknak, amely egyben felkészültségük bizonyítéka is. Okosan, lényegre törően és politikusán összegeztek. Ha részekre bontom, akkor a tapasztalat az, hogy a feladat első részét - az irányelvek legfontosabb kérdéseire a figyelemfelhívás színvonalasabban oldották meg mint a második részét .Igaz, ez utóbbi jóval nehezebb is volt. £1 kell mondani, hogy viszonylag sok gyenge, köztük nem kevés igen gyenge vitaintidóval is találkoztunk, különösen a taggyűlések első szakaszában, /intézkedtünk/ Miben jelentkezett a fő probléma? Abban, hogy a titkár elvtárs elmondta, hogy igen aktiv és élénk eszmecsere folyt a pártcsoport-üléseken, de hogy miről, milyen észrevételek hangzottak el s abban mi a vezetőség véleménye, mivel ért egyet, mivel nem, mivel vitatkozik, mit javasol a taggyűlésnek állásfoglalásra - alig, vagy egyáltalán nem volt szó. Gondolom ez is oka a 17 százalékos taggyűlési felszólalási aránynak. Véleményünk az, hogy e témában az alapszervezeti vezetőségek nem kapták meg a megfelelő segítséget az irányító pártszervektől, bele értve minket is. /Megjegyzés: véleményünk az, hogy maga az egész rendszer, a módszer, a pontosabban körvonalazott elvárások nincsenek alaposan és mélyen végig gondolva, még időben sem./ A pártcsport-üléseken és a taggyűléseken a viták középpontjában a társadalmi és politikai viszonyaink; a gazdasági építőmunka; az életszínvonal, életkörülmények és szociálpolitika cimü fejezetek álltak. Az ideológia, a kulturális élet kérdéseivel mélyebben az értelmiségieket tömörítő alapszervezetek foglalkoztak.