MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

146. ő. e. 1980. október 22. (2-85. o.) - 1. Az 1980. évi szakszervezeti választások politikai tapasztalatai a megyében. Tájékoztató jelentés: 4-13

- 6 vételek, javaslatok döntő többségére a felszólalók érdemi választ kaptak s ezt általában elfogadták. A választói értekezleteken viszonylag kevés sző esett árkérdésekről. Elsősorban az alacsony keresetűek részéről merültek fel aggályok a kenyér, a hus, a tej, a cukor árának emelkedésével kapcsolatban. A kereskedelmi dolgozók szenvedélyesen tették szóvá, hogy az átárazások nagyon megnehezítik a munkájukat. Elhangzottak olyan észrevételek is, hogy az erre illetékesek minden árváltozásról előre tájékoztassák a fogyasztókat. Tapasztalataink szerint a dolgozók egy része - különösen a fiatalok - még nem ismerik az uj árrendszert, nem értik, hogy a piaci viszonyok hatással vannak az árak alakulására. Ebből fakadóan sokan értetlenül veszik például tudomásul, hogy egyes cikkeknek az ára a különböző vállalatokhoz tartozó üzletekben más és más. A beszámolók többsége foglalkozott a szakszervezeti nevelőmunka értékelésével, a vitában azonban ezt a tevékenységet kevesen érintették. A felszólalók is inkább a nevelőmunka ki. sebb kérdéseivel - könyvtár, oktatás, a szocialista brigádok művelődésének néhány részletkérdése - foglalkoztak. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell forditanunk arra, hogy a nevelést mindenütt jobban állítsák a szakszervezeti tevékenység szolgálatába. Tagságunk túlnyomó többségének egyetértésével, helyeslésével találkozott az az intézkedés, hogy a mozgalom régi hagyományainak visszaállításával a főbizalmiak és a bizalmiak lettek a szakszervezeti élet kulcsemberei, azok akik a végrehajtás első vonalában vannak és a dolgozók életét örömeit és gondjait a legjobban ismerik. Nagy többségük munkájáról elismeréssel szóltak és arra buzdították őket, hogy bátrabban éljenek jog- és hatáskörükkel, a kapott bizalommal. 3ogos az az igény, hogy a bizalmitestületek állásfoglalásaik kialakításában jobban támaszkodjanak a csoporttagság véleményére és a döntőseknél is rendszeresen informálják őket. A szakszervezeti élet fejlesztésének másik kulcskérdése a szakszervezeti demokratizmus növelése. A szakszervezeti szervek minden szintjén alapvető kötelességünk, hogy minden jelentősebb elgondolást, felmerült gondot tagságunkkal kellő időben és érdemben megbeszéljünk, megvitassunk. Tovább kell fejlesztenünk a szakszervezeti munka nyíltságát. Az ütköző vélemények, a téves nézetek számára is biztositanunk kell a nyilt vitákat. Csak ez teszi lehetővé a cselekvési egység erősitését, az érdekfeltáró és -egyeztető munka érdemibbé tételét. A tisztségviselők, a mozgalom aktivistái közül sokan felvetették ás tanácsolták - amellyel mi teljes mértékben egyetértünk - a mozgalmi jelleg, a munkastílus fejlesztését. Azt kérték, hogy egyszerűsödjön a munka, legyen kevesebb az értekezlet és a bürokrácia, legyen nagyobb becsülete az élő szónak, legyen rendszeresebb a vezetők és a dolgozók kapcsolata. A tagság és az aktivisták egyetértésével találkozott a szakszervezetek országos és megyei