MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1980

145. ő. e. 1980. szeptember 10. (126-170. o.) - 1. A pártalapszervezetek kádermunkája Barcs városban, különös tekintettel a véleményezési jogkör érvényesülésére. Jelentés: 128-138

m 5 Több esetben érzékelhető a személyi kérdésekben az állásfoglalás bürokratikus megközelítése. Nem ritkán a párt álláspont megértetése, elfogadtatása kimarad a politikai munkából. Erőteljesebben kell fellépni a rokonsági vagy baráti összefonódás ellen is. Az irányitó pártszervek részéről tapasztalható a "túlbábáskodás" de nemegyszer a fejük fölött átnyulás, az alapszervezeti hatáskör megsértése is. Vissza kell szorítani ezt a gyakorlatot, önállóságra kell nevelni az alapszervezeteket, arra, hogy a maguk hatásköreben bátran és határozottan döntsenek. Az alapszervezeteknél komoly veszély a személyi kérdések önkényes kiterjesztése a nem hatáskörbe tartozó kérdésekre, /pl. fizetés, prémium/. Sok helyütt szinte megköveteli a párttitkár, hogy ezekben is állástfoglaljanak. Példaként emliti az egyik párttikár ugy fogalmazott, muszáj, hogy állást foglaljon, mert különben a párttagok hátrányba kerülnének. Azt a gyakorlatot is erősiteni kell, hogy a szakszervezet, a KISZ és az érdekelt szervek véleményének ismeretében foglaljanak állást a vezetőségek. Tapasztalatuk szerint a tömegszervezeti káderállományért érzett politikai felelősség nem kielégítő még. Ugy érzi, hogy a XII. kongresszust követően lezajlott választásokon ós a soron következő népfront- és KISZ-vélasztásokon ezt a politikai felelősséget erősítették, illetve erősiteni fogják. Az utóbbi évtizedben létrejöttek a munkahelyi és lakóhelyi pártbizottságok és pártvezetőségek. Ebből adódik, hogy az alapszervezetek nagy része decentralizált egység* A hatalmi szempontból legfontosabb vezetők a pártbizottságok és a pártvezetősógek hatáskörébe tartoznak. A termelőszövetkezeteknél szinte a teljes káderállomány a pártvezetősegek hatáskörében van. A jelenlegi rendszerben az alapszervezeti vezetőségek mint kollektív testületek, beleszólása, véleménye a személyi kérdésekbe a pártbizottsági, a pártvezetőségi titkár politikai érzékenységétől vagy belátásától függ. Gondként jelentkezik ez ezekben az egységekben. Intézményesített rendszerre vdna szükség, hogy kőtelező legyen a titkári, vagy a vezetőségi véleménykikérés. Különösen érzékenyek e kérdésekre a társközségi alapszervezetek, hisz gyakorlatilag a tömegszervezeti káderállományon kivül más nincs a hatáskörükben, mert minden a csúcsszervekhez összpontosul. Alapszervezeti szinten a véleményezési jogkör nemcsak hatalmi, hanem a pártdemokrácia kérdése is. Felmerül, hogy nem túl szűk körben döntenek-e az alapszervezetek. Oelenleg az alapszervezeti vezetőségek gyakorolják a véleményezési jogot, a taggyűlést csak tájékoztatják a személyi kérdésekről. Nem volna-e helyes elhatárolni, mely személyi ügyek tartozzanak a taggyűlés, illetve a vezetőség hatáskörébe. Pl. a legfontosabb személyi kérdések, igy a kinevezés, a választás, a leváltás a taggyűlés, a többi pedig a vezetőség jogkörébe tartozna. Ez növelné az alapszervezetek önállóságát, felelősségét, erősítené a kádermunka nyíltságát, a pártdemokráciát. Javasolja az anyag közkinccsé tételét. Az Útközben c. megyei kiadványban Süveges elvtárs tollából jelenjen meg az anyag. Célszerűnek tartaná a Pártéletben való közlését is, ha a folyóirat szerkesztősége igényli.