MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979

136. ő. e. 1979. május 23. (55-110. o.) - 1. A megye iparának helyzete, javaslat az iparfejlesztés közép- és hosszú távú irányelveire. Jelentés: 57-67

34 3 A megye iparának koncentrációba - az utóbbi évek kedvező irányú fejlődése ellenére - az országos szint alatt maradt. A megyében lévő 272 ipartelep közül 215 helyen legfeljebb loo fő, 4o helyen pedig lol-3oo fő között van a fizikai dolgozok száma. A 3ol-nél több munkást foglalkoztató telephelyek száma csupán 17* A legkisebb kategóriájú üzemekben a fizikai létszám 21, a kö­zépsőkben 27, nagyobbakban pedig 52 %-a dolgozik. Az országos arány ugyanebben a sorrendben 13, 17, illetve 7o százalék. Az ipar túlzott szétaprózottságát és alacsony koncentrációját mutatja az is, hogy a megyében minden negyedik településen, ösz­szesen 59 helyen folytatnak ipari tevékenységet. 32 települé­sen az iparban foglalkoztatottak száma loo fő alatt van és 3oo főnél többen mindössze 5 település iparában dolgoznak. A megyében működő ipari üzemek irányitási, szervezeti rendszere az elmúlt időszakban jelentősen módosult. A többi kevésbé ipa­rosodott megyékhez hasonlóan Somogyban is csökkent a közvetlen megyei, vagy minisztériumi irányitásu szervezetek száma és nőtt a megyén kivüli központuaké. Az önálló vállalatok és szövetkeze­tek számának csökkenése az ipartelepítések sajátos, de természe­tes következménye. Az ezzel összefüggésben jelentkező problémák sok tekintetben nehezitik a népgazdasági, vállalati és területi érdekek teljesebb összehangolását és hátrányosan érintik a terü­leti szervek befolyásolási lehetőségeit. Az ipar szektorális összetételében a minisztériumi ipar BÚlya korábban is meghatározó volt, ami az iparfejlesztés során tovább fokozódott. A minisztériumi ipar szerepének növekedése együttjárt a tanácsi ipar részarányának csökkenésével, mivel az áj iparte­lepítések számottevő része tanácsi vállalatok átadása révén va­lósult meg. A szövetkezeti szektorban végrehajtott telepitések és üzembővitések is hozzájárultak a munkahelyek számának növelé­séhez. Az ipari szövetkezetek egy része az ésszerű egyesülések és végleges telephelyeik kialakitása nyomán a korszerű kis- és közép­üzemek kategóriájába került. Közöttük profiltisztításon és spe­cializáción alapuló szakosodási folyamat van kibontakozóban. Az iparfejlesztés eredményeként korszerűsödött az ipar ágazati szerkezete. Fokozódott a nehézipar szerepe, s ezen belül a gép­ipar kiemelt jelentőségűvé vált. Ezzel párhuzamosan a könnyű- és élelmiszeripar súlya mérséklődött. A megye három vezető iparága között a foglalkoztatottak számát, a termelés volumenét és az állóeszközök állományát figyelembe véve a következő sorrend alakult ki: - Az ipari foglalkoztatottak számát tekintve a gépipar do­minál, amely az ipari munkaerő 33 százalékát köti le. A könnyű­iparban az ipari foglalkoztatottak 3o, az élelmiszeriparban pe­dig 24 százaléka dolgozik. - Az ipari termelésben az élelmiszeripar a meghatározó. Az ipari termelés 34 százalékát adja. A termelés 29 százalékát a gépipar, 25 százalékát a könnyűipar teszi ki.

Next

/
Thumbnails
Contents