MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1979
134. ő. e. 1979. február 14. (140-210. o.) - 1. A tudománypolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok a megyében. Jelentés: 143-151 - Elfogadott jelentés: 163-167
3 - , / V főiskolán folytatott kutatások szorosan kapcsolódnak az országos kutatási főirányhoz. A pedagógiai, módszertani kutatásokon kivül legjelentősebb az anyanyelvi kutatási program volt. A továbbképzési intézet irányítja és szervezi a neveléstudomány és nevelési gyakorlat közötti együttműködést. Az országos és a PAB kutatási programjaihoz kapcsolódva segiti, orientálja a pedagógiai pályázatokat, amelyek száma az utóbbi években gyarapodott. Az oktatási igazgatóságon folyó kutatómunka eredményei elsősorban a propaganda munkában és a tudatformáló tevékenységben hasznosulnak. Az intézmény személyi és tárgyi adottságai tervszerűbb, színvonalasabb kutató munkát is lehetővé tennének. A közgazdasági, jogi, közigazgatási és szociológiai kutatások területén a kezdeti lépéseknél tartunk, néhány próbálkozás történt csak. - A megye tudományos életére kedvezően hatott, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt - bár a szükségletektől ma is elmarad - a szakemberek száma, s ezzel bővült a kutatói állomány utánpótlásának, illetve képzésének bázisa. Emelkedett a tudományos fokozattal minősítettek száma /20 fő/, de továbbra is alacsony a kandidátusok száma a társadalomtudományi területeken /2 fő/. Az intézmények közül a mezőgazdasági főiskolán kiemelkedő a kutató utánpótlás nevelése, képzése, és az utóbbi években tervszerűbbé vált a tanítóképző főiskolán is. Más intézményekben a kutatók képzésére, az utánpótlás nevelésére kevesebb figyelmet fordítanak. A kutatók egy része más megyéből, vagy a fővárosból települt Somogyba, miközben néhány helyi szakember különböző okok miatt eltávozott megyénkből. A kutatók között nőtt a párttagok aránya, a tudományosan minősítettek mintegy 50 %-&. párttag. Erősödött körükben a párt politikai-ideológiai befolyása, az illetékes pártszervezetek egyre nagyobb hatással vannak a tudományos kutató kollektívákra. Az intézményeken belüli munkahelyi légkör kedvezően hatott a tudományos közéletre. A tudományos kutatók a MTESZ, az MKT, a TIT tagjaiként aktivan részt vállalnak a tudomány eredményeinek terjesztésében. Egy részük megyei, sőt országos szintű közéleti tevékenységet is folytat. Ugyanakkor az intézmények, kollektívák közötti kapcsolatokat az esetlegesség jellemzi. A kutatók, a szakemberek számának növekedésével nem volt arányban a velük való foglalkozás. Több figyelmet kellett volna fordítani a megfelelőbb tudományos fórumok kialakítására, az alkotó viták ösz+önzésére, az utánpótlás kiválogatására, nevelésére és képzésére.