MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978

127. ő. e. 1978. január 18. (56-115. o.) - 1. A mezőgazdasági és ipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben folyó személyzeti munka állami ellenőrzésének tapasztalatai. Jelentés: 59-71

- 5 gozókat. Egyre kevesebb az összeférhetetlenségi eset. A szövetkezetek egyes esetekben nem kezdeményezik a felmentést, az állami törvényességi felügyelet nem minden esetben fedi fel a jelentkező visszásságokat. II. A szövetkezeteknél végbement koncentráció és az állami intézkedések hatására kedvezően alakult - különösen a mezőgazdasági szövetkezeteknél - a szakember ellátottság, kialakult a szakvezető apparátus, A személyi cserék során általában törvényesen jártak el, a panaszokat kivizsgálták. A vezetők kiválasztása során nem minden esetben sikerült a hármas követelményt érvényesíteni. Az egyes vezetők helyzetét nem egyszer a személyi érdekek túlzott figyelembe vételével rendezték. A vezetők többsége megfelel a párt káderpolitikai elveinek, a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelménynek. Többségük helyesen él a megnövekedett önállósággal. Ezen a téren legdinamikusabb fejlődés tapasztalható^a^mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, lassúbb a fejlődés az általános fogyasztási és értékesitő szövetkezetekben, mig a kisipari szövetkezetekben a vezetői állomány összetételének javulása csak egyes szövetkezetekben mutatható ki. A vezetői állomány korösszetétele javult, de fiatalódás arányai szövetkezeti ágazatonként eltérőek. A vezetők egy része koránál fogva a magasabb képzettség megszerzésére nem kötelezhető. A jelenlegi továbbképzési rendszer nem biztositja a korszerű irányitáshoz szükséges ismereteket, ezért a vezetői állomány egy szűkebb rétege a vezetői feladatok ellátására nem tehető alkalmasabbá. A személyzeti munka egyik fogyatékosságaként kell emliteni, hogy a szövetkezetekben a fiatal és a női vezetők számának növekedésében alig van előrehaladás. A szövetkezetek elnökeinek döntő többsége érti a párt és a kormány politikáját és területükön biztositják annak végrehajtását. Az előforduló kisebb torzulások ellenére megfelelően képviselik a szövetkezeti tagság érdekeit. Jelentős a közéleti tevékenységük, többségüknek jó a vezetési módszere, megfelelő tekintélyük van a tagság előtt. Az elnökök 91,1 %-a tagja a pártnak és 67,8 %-a rendelkezik politikai iskolai végzettséggel. Elgondolkoztató,hogy az elnökök 32,2 %-ának semmilyen politikai iskolai végzettsége nincs. Az egyes ágazati rendelkezések a különböző szövetkezeti kategóriáknál az elnököknél alkalmazási feltételként felsőfokú iskolai végzettséget irnak elő

# Ez is mutatja, hogy a megnövekedett követelmények szükségszerűen vetik fel a szakmailag képzettebb elnökök