MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1978
129. ő. e. 1978. május 24. (151-222. o.) - 1. A megye állami ipari üzemeiben folyó káder- és személyzeti munka a központi bizottság 1973. november 28-i határozata alapján. Jelentés: 155-169
7 A vezetők minősítése a káder- és személyzeti munka fontos része. Az elmúlt időszakban a minősitések tervszerűségében és színvonalában előrelépés történt. A vállalatok zöme minden évben minősítési ütemtervet készit, s a munkakénnek alapján folyik. Egyre kevesebb helyen tapasztalható,, hogy az esedékes minősitések késve készülnek el. A minősitések többségében kritikusabbak, őszintébbek, az eredmények mellett egyre bátrabban szólnak a fogyatékosságokról és tennivalókról. Mind jobban tükrözik a minősített munkáját, emberi magatartását, fejlődését és vele szemben támasztott követelményeket. A minősítések előkészítésében és tartalmában azonban a javulás ellenére továbbra is differenciáltság tapasztalható. A vezetők egy része a minősítéseket "szükséges rossz"-nak tekinti, s nem tart igényt a munkahelyi kollektíva véleményének megismerésére. Előfordul, hogy - az illető megsértődésétől, vagy felmondásától félve - a minősítés nem tárgyilagos és főképpen a pozitív tulajdonságokat tartalmazza. Az is gondot jelent, hogy a minősítések e.pr része túl általános, vagy egyoldalú. Gyakori,^ hogy elsősorban csak a szakmai követelmények teljesítését értékeli és nem tér ki a munkában és magatartásban jelentkező hibákra, a politikai alkalmasság fejlődésére. A minősitések túlnyomó része nem tartalmazza az utánpótlás nevelésében elért eredményeket, gondokat és nem foglalkozik kellően a párthatározatok végrehajtása érdekében kifejtett érdemi tevékenységgel. Hiányosság az is, hogy a feladatok megjelölése esetenként elmarad, vagy túl általános, illetve formai jellegű tennivalókat tartalmaz. Néhány vállalatnál még nem alakultak ki a minősítések megfelelő gyakorlati módszerei. Nem ismerik kellően a minősítésekkel kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a minősitések előkészítésének és lefolytatásának módját. A kádermunka demokratizmusá nak fejlesztésében a legtöbb helyen előrelépés történt. Bővült azoknak a köre akiktől véleményt kérnek a káder és személyzeti kérdések elbírálása során. A káderek kiválasztásában, értékelésében, és nevelésében mind jobban érvényesülnek a demokratikus módszerek. A vezetők beállításánál, munkájuk, magatartásuk minősítésénél mindenhol kikérik a hatáskörileg illetékes pártszervek véleményét. Az utóbbi időben nőtt a szakszervezeti testületek szerepe is a személyi kérdések eldöntésében, A fiatalok vezetői kinevezése éLőtt a KISZ-szervezet véleményét is figyelembe veszik. A munkahelyi kollektíva észrevételeinek, javaslatainak megismerése azonban a legtöbb helyen még elmarad. Alternatív javaslatok is^csak ritkán fordulnak elő. Olykor gondot okoz, hogy a vezetők kitüntetésekor a testületi állásfoglalások kialakítására nem áll rendelkezésre elég idő.
