MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

125. ő. e. 1977. szeptember 28. (2-53. o.) - 1. A megye kereskedelmi ellátásának helyzete, javaslat a további feladatokra. Jelentés: 4-13

- 2 A kiskereskedelmi szervezetek munkáját egy megyeszékhely központú és 8 regionális, illetve az országos nagykereskedelmi vállalat lerakata, kirendeltsége segiti, A IV.ötéves terv végén a vas-műszaki és TÜZÉP. vállalatok központja Kaposvárról Pécsre került. Az átszervezést követően - a még előforduló áruellátási problémák ellenére - a vállalatok tevékenysége egyenletesebbé vált. Jelenleg a kereskedelmi hálózatban 1^36 bolt és 996 vendéglátó egység működik. Ezekben az egységekben a kereskedelmi dolgozók háromnegyed része naponta közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal. Az ágazatban l6 ezer ember, a megyei munkavállalók 9 $-a dolgozik, A kiskereskedelmi forgalom volumenét tekintve Somogy a megyék közt a 12. Az értékesítés növekedési üteme az országos átlagnál tendenciájában gyorsabb. Az egy lakosra jutó forgalom 22 ezer Ft, a megyék közt a harmadik legmagasabb, részben a Balaton part hatása miatt. A lakosság hálózati ellátottsága és annak leterheltség! mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál. A mutatószámok azonban nem fejezik ki a hálózat elaprózottságát, a nagyfokú elavultságot, az ebből adódó fejlesztési gondokat. Az értékesítés összetétele az országostól eltérő. Somogyban az átlagosnál több élelmiszert és élvezeti cikket fogyasztanak. Ezen áruféleségek forgalmazási dinamikája is magasabb az országos átlagnál. II. A IV, ötéves terv időszakában a megyei kiskereskedelmi forgalom 2,7 milliárd Ft-tal nőtt. Az éves átlagos fejlődés 9,8 %, a tervezettnél és az országos átlagnál gyorsabb volt. Legdinamikusabban a vegyesiparcikkek és az élelmiszerek értékesítése fejlődött. A vendéglátás forgalma 9

7

2 %-kal, a ruházati cikkeké mérsékelten /6 $-kal/ emelkedett. Az áruellátás általában megfelelő volt. Alapvető cikkekből folyamatos kinálat áll rendelkezésre. Fokozatosan bővült az árucikkek választéke, korszerűsödött a fogyasztás szerkezete. A fejlődés ellenére időszakonként és területenként a rendelkezésre álló árualapok minősége és értékesítése gyakran egyenlőtlen és hiányos volt. Egyes áruféleségekből gyermekruházati cikkek, építőanyagok, bútorok, néhány ruházati termék és vegyesiparcikk - átmenetileg áruhiányok keletkeztek. Javultak a vásárlási körülmények. A kiskereskedelmi hálózat alapterülete a vártnál valamivel kisebb mértékben nőtt, de az ágazat fejlesztési tervét agy is teljesítette. Öt év alatt a bolti kiskereskedelmi hálózat 27 $-kal, a vendéglátás 17 %kai, összesen mintegy **8 ezer m*-rel nőtt. Az öté<ves terv első felében a vendéglátóipar!, a második felében a bolti kiskereskedelem fejlődése volt gyorsabb. A beruházások több mint 60 %-a a bolti kiskereskedelemben valósult meg. A koncentrált fejlesztés-politika alapvetően három kiemelt területre irányult. Fejlődött a városok kiskereskedelmi hálózata. -