MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

122. ő. e. 1977. március 31. (60-127. o.) - 2. A kéthelyi pártvezetőség területén végzett pártvizsgálat tapasztalatai. Jelentés: 79-91

- 6 ben a központi és a tagiskola vezetői között .jelentkező ellentétek rendezésekor nem igényelték a helyi pártvezetőség segitségét. A hivatal illetékesei felelősek azért, hogy egyetértettek a községi vezetésnek az orvos elmozdításában alkalmazott módszereivel. A vizsgálat megállapította, hogy a .járási hivatalnak o termelőszövetkezet állami felügyeletét ellátó munkája hiányos volta Nem kifogásolták, hogy a prémium-feltételeket vezetőségi ülésen határozták meg, majd utólagosan a közgyűlés által .jóváhagyott határozatot egy későbbi vezetőségi ülésen ismét módosították. III, A megyei pártbizottsághoz érkezett konkrét bejelentések megvizsgálása alapján megállapításaink a következők! - Dr.Klaszán Sándort a kéthelyi községi tanács végrehajtó bizottsága 1976- december l6~án állásából elbocsátotta* A körzeti orvos fellebbezését a járási ^unkaügyi Döntőbizottság elutasította,. Az ügyet március 29~ón tárgyalja a megyei Munkaügyi Biróságo Klaszán dr

e hivatásából adódó kötelezettségeit több Ízben megszegte, munkaköri mulasztásai is gyakoriak voltak* A falu közösségébe nem tudott beilleszkedni* .időnként kihívó, szokatlan magánélete miatt a községbon élő vezetőkkel is megromlott a kapcsolata,, A községi tanács vezetői - több észrevétel ellenére - sem léptek fel kellő eréllyel ellene* A községi tanács vezetése az orvossal szemben tanúsított következetlenségét tetézte azzal, hogy dr*Klaszán elmozdítását elvtelen kompromisszummal akarta megtenni és miután ez nem sikerült, fegyelmi eljárást indítottak ellene* A fegyelmi eljárás célzatosságát mintegy kinyilvánították azzal, hogy még annak meginditása előtt r?ás orvossal tárgyaltak* 03

;

yan vétségeket is vizsgáltak, amelyek már elévültek, és olyanokat is, amelyek az orvos politikai-erkölcsi megítélésében szerepet játszhatnak, de nem fegyelmi vétségek* A somogyszentpáli alapszervezet vezetősége helytelenül járt el, amikor a leendő orvos személyéről ugy döntöttek, hogy dr*Klaszán ellen még fegyelmi eljárás meg sem indult. Az alapszervezet vezetősége és az alapszervezet néhány vezető beosztású /vagy volt vezető/ tagja részben tekintély-elv alapján itélte meg az "orvosügyet" és kijelentették: "vagy az orvos, ^vagy ők mennek." E magatartás alapján Klaszán dr. ugy érezte, hogy néhány vezető haragjának áldozata. Általában a személyes indulatok, előitéletek túlzottan nagy szerepet kaptak, és a közélet fórumain is jelentős tényezők lettek.