MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1977

125. ő. e. 1977. október 26. (98-142. o.) - 1. A központi bizottság 1973-as oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatai, és a további feladatok. Jelentés: 100-120

AU'{ 2 feltételeinek mennyiségi fejlesztésével akartuk elérni, kevesebb gondot fordítottunk a munka minőségének javításéra, az irényitésban,a pedagógus személyiségében rejlő lehetőségek ás általában a tartalékaink feltéréséra. I. Az oktatáspolitikai párthatározat megjelenése <5ta dinamikus óvodai férőhely-bővités valósult meg. A fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot. A gyors fejlesztést az óvodai ellátottság elmaradottsága és az óvodai elhelyezés iránti rohamosan növekvő társadalmi igények indokolták. Jelentősen nőtt az óvodák /149-ről 177-re/, közöttük a kistelepüléseken létrehozottak száma is. Mindezek ellenére a megye községeinek csak 48,9 %-a rendelkezik óvodával /országos átlag: 61,5 %/• Az óvodai férőhely-fejlosztés üteme a városokban meghaladta az egyéb településeket. A népesedési helyzet alakulása, a városok vártnál gyorsabb létszám-növekedése miatt nem tudtuk kielégíteni az egyre növekvő igényeket és továbbra is magas az elutasítottak aránya, amely néhány helyen komoly feszültséget okozott. A településszerkezet alakulása

9 a fiatalabb korosztály lakóhely szerinti étrétegződéae, a születési arány növekedése miatt az óvodai férőhely-igények kielégitósére az V. ötéves tervelőirányzatok megvalósulása esetén sem lesz lehetőség, legfeljebb a jelenlegi ellátottsági szintet tudjuk biztosítani. Az elmúlt 4 évben 3324-el nőtt az óvódéba járó gyermekek száma, és jelenleg az óvodáskorúak 76,9 %-a részesül óvodai nevelésben / országos: 79,7 %/. Kedvezőtlen a nem óvoda céljára létesített épületek aránya, amelyek CBak átmeneti, szükségmegoldást jelenthetnek. A megnövekedett igények miatt - mindenek előtt a városokban - az óvodák zsúfoltak /Kaposváron helyenként 150 %-os/, amely a tartalmi munka korszerűsítenének egyik akadálya. Az uj nevelési program, amelyet az óvoda nevelési és iskolára előkészítő funkciójának hangsúlyozásával vezettek be, javította a munka szinvonalat. Ugyanakkor a tartalmi korszerűsítés a tervezettnél lassúbb ütemben folyik, amelynek - az óvodék^tulzsufoltsága mellett - másik oka: a képesítés nélküli óvónők növekvő száma. A hálózatbővítéssel az óvónőképzés nem tartott lépést. A középfokú óvónőképzés is csak 1976-tól javította a személyi ellátottságot. Az óvónői létszám-növekedés ütemét a képeéltés nélküliek számának növekedése meghaladta. így arányuk 4 év alatt 13,3 %-ról 21,3 %-ra emelkedett. A

z általános Iskolákban folyó oktató-nevelőmunka magasabb szin"tre emelése korszerűbb szerkezetű intézményhálózat kiépítését igényelte. A IV. ötéves tervben gyorsütemű tanterem-fejlesztés valósult meg, elsősorban a korszerűtlen elhelyezést biztosító kastélyiskolák kiváltáséra, azonban az iskola-megszüntetések miatt ebben az időszakban a tantermek száma csökkent. A megépült 11 uj iskola közül csak 3 intézmény kompiéttirozésa történt meg és emiatt tovább növekedett olyan iskolák száma, ahol a jövőben torna ós -mühelyterem és egyéb helyiségek épitése lesz szükséges. Az általános iskolai intézményhálózat kiópitettségi,