MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1976

120. ő. e. 1976. december 22. (190-223. o.) - 1. A politikai bizottság 1973. július 3-i, a városi pártbizottságok munkájának fejlesztésére hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés: 192-199

,'IX - 5 beszédes bizonyitékai a társadalmi összefogással megépült óvodák, orvosi rendelők, sportpályák, parkok és más köz hasznú létesitmények. Az egészséges lokálpatriotizmus megnyilvánulása, hogy a három város fejlesztésére kibontakozott széleskörű összefogás eredményeként 116 millió Ft-tal bővül az V, ötéves tervben felhasználható források összege. A városi pártbizottságok tekintsék továbbra is kiemelt politikai feladatnak, hogy az üzemek, intézmények és a lakosság társadalmi munkával segitse elő a szociális intézmények - mindenekelőtt e gyermekintézmények - fejlesztését. Egybehangzó vélemény, hogy a lakosság tettrekészsége tovább növekedhetne, ha a városi tanácsok nagyobb gondot fordítanának a társadalmi munka szervezésére. A fejlesztési tervekben a városi pártbizottságok és a városi tanácsok gondosabban rangsorolják a lakosság igényeit, teremtsék meg a tervek öszhangját a pénzügyi forrásokkal és következetesebben biztosítsák azok megvalósítását. Gond, hogy a városi pártbizottságok nem rendelkez nek hosszabb távú /10-15 éves/ fejlesztési koncepcióval. Ennek a kidolgozása egyre sürgetőbb feladat. Sok probléma okozója az is

P hogy Siófoknak még nincs általános rendezési terve, Kaposváré pedig több részletében már elavult, korszerűsítésre szorul. Mindhárom városban nagy horderejű város- és egyben társadalompolitikai kérdés az V. ötéves terv lakásépitesi feladatainak megvalósítása. A lakásépités üteme a tervidőszak első évében Kaposváron felgyorsult és a tervezett lakások átadásra kerülnek. Nagyatádon és Siófokon azonban nagy a lemaradás, szükséges, hogy a megyei tanács jobb koordinálással változtasson ezen a helyzeten. A Politikai Bizottság határozata óta a városi és járási pártbizottságok együttes feladattervbe foglalták a .vonzáskörzet fejlesztésével, a városellátásaal, a bejáró dolgozók nevelésével stb. kapcsolatos közös politikai, gazdasági, szociális és kulturális feladataikat. Ez előmozdította a városi tanácsok és a járási hivatalok együttműködését is. Terjed az a gyakorlat, hogy a kölcsönösség alapján a városi üzemek bejáró dolgozói a városokban, az üzemek pedig a községekben is végeznek társadalmi munkát /pl. Nagyatád/. A kapcsolatokban azonban még sok e formális vonás, kevés a kezdeménye zés, egyes kérdésekben csak a kezdeti lépéseket tették meg /pl. egészségügyi integráció, munkásmüvelődés/. Nem mindig sikerül megfelelően egyeztetni a sajátos városi és járási érdekeket, elkerülni a párhuzamos fejlesztéseket. Ez egyúttal felhivja a figyelmet a megyei pártbizottság és a megyei tanács koordináló tevékenysége erőteljes javitásának szükségességére.