MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

111. ő. e. 1975. június 25. (2-75. o.) - 2. A megye V. ötéves tervének irányelvei. Előzetes javaslat: 26-44

b$7 8 II. Előzetes f

javaslat a megye V. ötéves tervi irányelveire Előadó: Böhm József elvtárs Böhm József elvtárs válaszol Ha^y Lajos, Honfi István, Lantos László, Varga Péter elvtársak kérdéseire: Azokban az iparágakban kívánják a fejlesztést megvalósítani, ahol erre megvannak a reális lehetőségek. A gazdasági szerkezet iparosítás utján történő további korszerűsítése a cél. Reális célként tűzték ki, hogy a lakossági ellátás színvonala az országos ellátási szinthez képest ne csökkenjen tovább. Kaposvárt azért szükséges első helyen szerepeltetni az ipari fogadóképesség biztosításával kapcsolatban, mert a város vonzáskörzete az adottságok, a fejlődés ütemének a tartása ezt indokolja. Az ipari fogadóképesség növelése alatt nem kizárólag uj ipari park létrehozását tűztek ki célul; más feltételek is vannak ennek megvalósítására. Barcs mellett más terület nem jöhet számításba, mert képtelenek lennének megvalósítani. A 8-9 ezer fő körüli szám, akikkel, mint uj munkahelyet igénylőkkel kell számolni - reális. Az élelmiszeriparon belül a tésztagyártás szerinte se foglal el olyan jelentős helyet, hogy az irányelvekben szerepeltetni kellene. A mezőgazdaság bruttó termelésénél a 16-17 %-os növekedési előirányzat a reális. A megyei adottságok, a jelenlegi helyzet, az ellátottság színvonala ezt teszi lehetővé. Varga Péter elvtárs; A szakmunkások foglalkoztatása jelenleg is gondot okoz Kaposváron. Ugyanakkor segédmunkásokból és betanított munkásokból hiány jelentkezik. Kaposváron inkább rekonstrukciók megvalósításáról vön szó,^ ami munkaerőben nagyon keveset jelent. Más jellegű a fejlesztés Barcson, ahova uj ipari részlegek települnek. A környéken jelentős az a munkaerő, amit mozgatni tudnak. Sugár Imre elvtárs; Kaposváron vertikumban kell fejleszteni az. ipart. Barcs szerepel az országos kiemelt iparfejlesztési témák között. A munkaerő számitásnál alapvetően a megyei ifjúsági munkaerőmérlegből indultak ki. Húsz ezer körül van a nem keresők száma a megyében, többségük nő és vidéken él. Ezeknek csak minimális részét vették figyelembe, mint munkába állitható munkaerőt. Figyelembe vették a mezőgazdasági nyugdíjaztatás hatását is. A 8-9 ezer fő körüli szám reális.