MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

113. ő. e. 1975. november 12. (111-193. o.) - 3. A koordinációs jog érvényesülésének tapasztalatai a megye pártszerveiben és -szervezeteiben. Szóbeli tájékoztató: 146-150

3 hatása jelentős. Egyes megyei vállalatok pártszervezetének koordinációs tevékenysége azonban még a kezdeti útkeresés jeleit tükrözi. A pártirényitás színvonalának emelése, az elvi, politikai, cselekvési egység további erősítése megköveteli, hogy javítsuk e munka tartalmát. Le kell küzdeni a helyenként és esetenkánt jelentkező formalizmust és Öncélúságot. Altalános igény e munkában is a tervszerűség növelése. A koordinációs munka tartalma és hatékonysága Általános az a vélemény, hogy az eredmények ellenére még nincsenek teljesen kiaknázva azok a lehetőségek, melyek a koordinációs jog véleményalkotó, szemléletformáló, összehangoló, sarvezo, mozgósitó szerepében rejlenek. Tovább kell fáradozni az érdemi munka feltételeinek megteremtésén. A gyáregységek, telephelyek párttitkárai kedvezően számoltak be arról, hogy az utóbbi években lényegesen javult az információ áramlása köztük és a koordinációs jogú pártszervezetek között. Hatékonyabban vonják be őket a vállalati koncepciók, beruházási, fejlesztési tervek véleményezésébe. A koordináció is hozzájárult önállóságuk növeléséhez. Néhány vállalatnál példamutatóan tesznek eleget a KB Titkárság határozatának. Jó koordinációs tevékenységet fejt ki a VBKM, a Pamutfonó-ipari Vállalat, az ÉPGEP, a DANUVTA pártszervezete. A SAEV párt-végrehajtóbizottsaga ez évben intézkedési tervben határozta meg koordinációs feladatait. Viszont az is megállapítható, hogy a kapcsolatok még ma sem hibátlanok, az együttműködést nem lehet kritikátlanul megítélni. Nemegyszer kisert még a formalizmus. Esetenként a közös megbeszélések egyoldalúak, nemegyszer csak a vállalati párt- és gazdasági vezetés által hozott döntések, különösen a gazdasági jellegű kérdések ismertetésére szorítkoznak. Szinte valamennyi megkérdezett párttitkár jogosan kifogásolja, hogy a gyáregységekhez megküldött éves tervjavaslatokat nem tudják érdemben velemanyezni, olyan rövid határidőt kapnak. Az sem ritka, hogy az észrevételeiket figyelmen kivül hagyják és az elutasítást nem is indokolják. /Pl. Danuvia, barcsi fürészüzem, csurgói fürésztizem./ Néhány párttitkárnsgitólése szerint több személyes találkozásra lenne szükség a koordinációs jogú pártszervezet vezetőivel, ezt a nagy tömegű Írásos információs anyag leküldése sem pótolja, /pl. Egesült Izzó/. A koordinálási joggal felruházott pártszervezetek részéről is merültek fel kritikai észrevételek. Joggal kifogásolják, hogy a gyáregységek, telephelyek pártszervezetei, illetve a helyi területi pártbizottságok a helyi érdekekre hivatkozva esetenként nem veszik figyelembe a nagyvállalati, vállalati, népgazdasági érdekeket. Nagyrészt ez a forrása a különböző feszültségek keletkezésének, a kapcsolatok időleges romlásának. Még nem minden gyári, gyáregységi, telephelyi pártszervezet érti, hogy a koordináció nemcsak jog, hanem kötelezettség is, ebből fakadóan nekik is vannak feladataik, például gyakrabban