MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1974
105. ő. e. 1974. szeptember 4. (74-144. o.) - 2. Az ifjúsági parlamentek lebonyolításának politikai tapasztalatai, az elhangzott észrevételek, javaslatok megvalósítása érdekében teendő intézkedések. Jelentés: 105-113
Wl$ A rendező szervek, valamint a párt, a szakszervezeti és KISZ szervek a helyi parlamenteken - néhány kivételtől eltekintve a legmagasabb szinten képviseltették magukat. A megyei, járási, városi párt- és KISZ bizottságok, az SZMT ifjúsági bizottsága, a Megyei Tanács VB járási hivatalai, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TESZÖV munkatársai is több parlamentre eljutottak. A részvételt vizsgálva megállapithatjuk, hogy az ipari szövetkezetekben és a termelőszövetkezetekben a megjelenési arány jé yo^t /70-80 százalékos/, ugyanakkor az ipari ÜÍ" neknél és az AFESZ-eknél alig'közeliti meg az 50 százalékot. A jövőre nézve tanulságos, hogy e kérdésben főleg a nagyüzemekre kell odafigyelni, mivel ezeknek csak egy része találta meg annak lehetősegét, hogy minden fiatalnak biztositsák az ifjúsági parlamenten a közvetlen részvételt. A több nagyüzemben /VBKI , Nagyatádi Konzervgyár, Videoton tabi gyáregysége stb/ különböző ok miatt a fiataloknak mindössze 5-20 százaléka vehetett részt a parlamenten. Azon gyáregységekben, leányvállalatoknál, telephelyeken, amelyeknek központja Kaposváron vagy Budapesten van /a Mezőgép egységek kivételével/ kevésbé aktiv parlamenteket tartottak /Sütőipar, Gabonaipar, Tejipar/ vagy nem is tartották azt meg /Pl.: Öreglak Ruhaüzem/. Beszámolók^ hozz ás zólások A vitainditó tájékoztatókat az első számú vezetők vagy közvetlen helyetteseik, illetve a megyei parlamenteken az illetékes tanácsi szakosztályok vezetői vagy a megyei elnökök tartották 30-60 perc időtartamban. A beszámolók hangsúlyozták az ifjúsági törvény jelentőségét, fontosságát, átfogóan értékelték az adott terület gazdasági eredményeit, feladatait, a fiataloknak az abban elfoglalt helyét ós szerepét, az intézkedési tervek végrehajtásának állását, valamint azt, hogy a fiatalok hogyan élnek jogaikkal és teljesitik kötelességeiket. A megyei parlamentek közül különösen jó beszámolók hangzottak el a fiatal pedagógusok és népművelők, a tanácsi ipari vállalatok, valamint a MÉSZÖV és a KISZÖV által összehivott parlamenteken. Nem jellemző, de előfordult, hog^y jó néhány beszámoló inkább a gazdasági eredményeket, problémákat helyezte előtérbe /Siófok Épitőipari Szövetkezet/ vagy az ifjúsági törvény helyi intézkedési terve végrehajtásának értékelése helyett az ujraismertetésével foglalkozott /Egészségügyi Intézmények, Kőolajvezeték Vállalat/. A termelőszövetkezetek felében, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek egy részében /ahol megkéstek az intézkedési tervek 'előkészítésével/ a parlamenteket használták fel az intézkedési tervek ismertetésére is. Egy-egy parlamenten átlagosan 15-20 fiatal szólalt fel. Ez felülmulta a várakozást. Többségük nem követelődzve, hanem a közös érdekeket képviselve mondottvéleményt. JL megyei parlamentek közül a fiatal pedagógusok és népművelők valamint az élelmiszergazdasági parlament volt a legaktívabb. ./•
