MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1973
98. ő. e. 1973. szeptember 5. (2-63. o.) - 1. A X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. novemberi állásfoglalása alapján. Jelentés: 4-36
~JLY\ 21 növekedésével számolunk. Az előirányzattól azonban 20-25 százalékos lemaradás várható. Nem valósul meg az 500 millié forintra tervezett barcsi CHEMICAL, A következő időszakra húzódik át a 120 milliós nagyatádi tésztagyár telepítése, a Mechanikai Müvek fejlesztése, a Húskombinát konzervüzeme, a gabonafelvásárló siló-ópitése.1975. után fog megvalósulni a Cukorgyár és a kaposvári Nagymalom rekonstrukciója. Kapacitás hiányában áthúzódik a VIDEOTON, a Nyomda, a DANUVIA és a Kaposvári Ruhagyár fejlesztése. Az átmenetileg elhalasztott beruházások megvalósításáról azonban nem szabad lemondanunk. Az V. ötéves tervben rekonstrukciók végrehe^tásával kell gyorsitani az üzemek korszerűsítését. Különösen ügyelni kell a fejlesztés minőségére, az uj profilok piacképességére. A tanácsi ós a szövetkezeti iparban a korszerű, rugalmas közép- és kisüzemek megteremtése a cél. ÉPÍTŐIPAR A IV. ötéves tervet megelőzően állandó kapacitás-elégtelenség jellemezte a megye beruházási piacát. Az okokat - az állami épitőipar viszonylagos elmaradottságát, az ágazat túlzott decentralizáltságát, az alacsony technikai szinvonalat - a tervidőszak első felében sem sikerült megszüntetni. A megye épitőipari termelése nem a tervek szerint alakult. Az előirányzott évi 16-18 százalékos ütemmel szemben az 1971-es 17 százalékos volumennövekedés után 1972-ben és 1973» első felében termelési szintentartást, vagy csak kis mértékű /3~4 százalékos/ termelésfejlesztést ért el. A magasépítésben és a szövetkezeti építőiparban visszafejlődés tapasztalható. A termelési érték növekedett ugyan, de még az épitőipari áremelkedés mértékét sem érte el. így a naturális teljesítés csökkent. Az igények és a kivitelezési lehetőségek közötti feszültség néhány területen veszélyezteti a tervek teljesítését. Ez elsősorban a nagyobb beruházásoknál, főleg Kaposváron és a magasépítési szakágazatban jelentkezik. A 45-50 millió forintra becsült éves kapacitáshiány pótlására igénybe kellett venni más megyei kivitelező szervezeteket is. A megye építőiparában a termelés üteménél jobban emelkedett a foglalkoztatottak száma. Az ágazatban nem nőtt megfelelő mértékben a termelékenység, a szövetkezeti szektorban pedig csökkent. Az épitőipar teljesítőképességét hátráltatja az,