MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1972

93. ő. e. 1972. november 15. (73-100. o.) - 1. A megyei szarvasmarha tenyésztés helyzete és továbbfejlesztésének feladatai az 1970. évi pártértekezlet határozata alapján. Jelentés: 75-88

zetek nem érik el a tervezett létszámot, a háztájinál viszont mérsékeltebb csökkenés következhet be. /Lásd az l.sz. táblázatot./ 197o-hez viszonyitva a tejhozam mindegyik szektorban csökkent. Az állami gazdaságok tej értékesítése lo %-al esett vissza. A vágómarha értékesítés a tervezett szinten alakult, javult a minőség és az export részaránya, a megye évente mintegy 23»oöo db vágómarhát exportál* A nőivarú vágómarha értékesítésének - szükségszerűen - korlátot szabott a kivágási, illetve felvásárlási keret bevezetése. A megye szarvasmarhaállományának 80 %-a TBC negativ. 1975-ig be tudjuk fejezni a negativizálási programot. Folyamatos a brucellamentesités is. Nem javul viszont a borjuelhullás aránya, elsősorban a növekvő virusos fertőzés miatt. Az állomány takarmányozásában, a takarmányok minőségében, összetételében az üzemek egy részénél javulás tapasztalható, ez azonban elmarad az indokolt ütemtől és mértéktől. A takarmányok korszerű termesztése, tartósítása és szakszerű felhasználása igen nagy lehetőségeket rejt magában. Ezért az" üzemek megfelelő takarmányozási rendszerének kialakitása és megvalósítása a következő időszak fő feladatai közé tartozik. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek - elsősorban a termelőszövetkezeteknek - ma is a legnagyobb gondja az állomány elhelyezése, olyan körülmények megteremtése, amelyek már előfeltételként elfogadható termelési szintet képesek biztositani. A termelőszövetkezetekben meglévő állomány 3oo telepen van elhelyezve, a legváltozatosabb körülmények között, alacsony koncentráltsági fokon. /3.sz. tábla/ A nagyüzemi telepek építése az utóbbi 3 évben kezdődött meg azokban a gazdaságokban, ahol megfelelő üzemnagyság és saját pénzeszköz volt. Ezzel együtt olyan hitellejáratot tudtak a telepek építésénél vállalni, amellyel még az országos versenyeztetésnél esélyük volt a telep megépítésére. Ezeket a hiteleket általában 3-4 évi lejáratra kapták az üzemek. 38 termelőszövetkezet kért és kapott elvi engedélyt tehenészeti telep létesítésére. Ebből 18 termelőszövetkezet megkezdte az épitést; a telepek közül 1 hizómarhatelep. A többi üzem - az időközben megváltozott feltételek következtében kénytelen volt lemondani a kivitelezésről. A telepek építésével kapcsolatosan több tervezési, kivitelezési probléma vetődött fel, még tovább súlyosbította a helyzetet a beruházási költségek állandó növekedése. Az induláskor tervezettnél ma már 42 millióval több a költség. A költségnövekmény fedezetének biztositása kétszeresére növelte a hitelterheket és mintegy 2o %-al megemelte a sajáterő hozzájárulást. Ma gondjaink egy részét a telepet épitő üzemek pénzügyi egyensúlyának megteremtése jelenti, több esetben ezt fenntartani nem lehet.