MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1972

88. ő. e. 1972. január 12. (2-33. o.) - 1. A megyei népfrontmozgalom helyzete, tevékenysége és feladatai a népfrontbizottságok újraválasztásával kapcsolatban. Jelentés: 4-10 - Szóbeli kiegészítés: 11-12

\W - 5 - 4rfA falusi értelmiség helyzetével kapcsolatban elmondja, hogy az agrárértelmiség megnyerésén túl alig terjed ki tevékenységünk a falun élő más értelmiségre. Pedig^az értelmiség összefogása a községi érdekek szolgálata céljából nagyon fontos. Az értelmiség körében az eddiginél szélesebb, meghatározott célú tevékaységet kell folytatni. A nagyközségek kialakulásával jelentős változás következett be a községek életében, ami serkentő hatású lehet a népfrontmozgalomra A társközségekben is szükséges önálló népfrontbizottság. Ezeknek a községeknek a képviseletét az alelnökök számának a növelésével igyekeznek biztositani. A tanácsokkal való kapcsolat minden szinten jó. A tartalmi követelményt kell növelni mindkét részről. A népfrontbizottságok és a tanácsok tevékenységét eddig is megállapodásba foglalták. Ilyen van a népfrontbizottságok és a tanácsok többségéinek esetében. Most azon dolgoznak, hogy megujitsák ezeket a megállapodásokat az új, korszerű követelmények szem előtt tartásával. Irányelveket dolgoznak ki az alsóbb szintű községi és városi tanácsok, népfrontbizottságok részére. A népfront közéleti tevékenysége: fejlesztheti feladatát és az együttműködés során a közös ügy szolgálatában többet lehet tenni. Fel lehetne eleveniteni a népfront-aktivák összekötő szerepét. Ezt meg lehetne valósitani a pártszervezet megbízásából és önkéntes elhatározás alapján is. A helyi politika kialakitása fontos feladat - eredményes munkát tudnának végezni ezen a területen. Rendkivül komoly mértékben megpőtt a tanácsi bizottságok elhatározó szerepe, jogköre meg az anyagi természetű kérdések tekintetében is. Ezekének a bizottságoknak a munkájára jelentős figyelmet kell forditani. A balatoni üdülőkkel rendelkező állampolgárokat javasolja évenként legalább kétszer összehivni, mert az anyagi és egéb természetű érdekeltségük rendkivül nagy. A község- és várospolitika területén lévő feladatok: Igaz, hogy a lakosság túlnyomó többségére kiterjedő közvetlen feladatok kevesebbek ma már, inkább a közvetett feladatok nőttek meg: óvodák, bölcsődék, iskolák támogatása, fejlesztési hozzájárulás. Ezek nem olyan népszerű feladatok, de vállalni kell a tanáccsal együtt. A helyi tanácsok is területi tervet készitenek. Az a tapasztalat, hogy elég bátortalanok voltak a helyi lehetőségek feltárása és a hozzájárulás területén. A lehetőségek nagyobbak, mint amit a tervek tartalmaznak. Keresik a módját - de egyelőre nem találják -, hogy hogyan lehetne a helyi politika érvényesítése érdekében a területi tervekben foglalt fejlesztési és egyéb feladatokat megvalósítani. Most foglalkoznak olyan módszer kidolgozásával, mely egységesen összefoglalná, hogy a helyi tanácsok a helyi tervekbe mit vehetnek be. Ebből láthatjuk, hogy a tömegszervezetek, mozgalmak, gazdasági egységek, intézmények mivel járulhatnak hozzá a helyi tervek teljesítéséhez, a helyi politika megvalósításához. Konkrét cél: mi az, amit pontosan az előirányzott célok megvalósítása érdekében tenni lehet, hogyan vállalhatnánk közösen a feladatot.