MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

82. ő. e. 1971. április 7. (2-32. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai. Jelentés: 4-23

A melléküzemágak között viszonylag, kisebb az élelmiszeripari /feldolgozó ipari/ tevékenység aranya, nagyobb a faipari tevékenység súlya. A zselici kedvezőtlen adottságú^tsz-ek közül a hajmási, a visnyei tsz-ek jövedelmének fő forrása sz ipari tevékenység. Vizsgálatunk során azt is megállapítottuk, hogy a melléküzemekben zömmel tsz. tagokat foglalkoztatnak. Az egyesült tsz-ek gépellátottsága kezdettől fogva nem kielégítő, gépeik nagy hányada - többi tsz-ekéhez hasonlóan - fizikai és"erkölcsi értelemben egyaránt elavult. Sok szövetkezet ezért fejlesztési és amortizációs alapjának döntő hányadát az erő- és munkagéppark kicserélésére fordította. Általában jellemző, hogy az erőgépek száma valamelyest csökkent, de az uj gépek magasabb teljesítménye következtében az összetétel és ezzel az ellátottság javult. Jelentős eredményt jelentett, hogy 1970-ben egyesült szövetkezeteink nagyobb hányadában ugrásszerűen előreléptek a kukorica-betakaritás komplex gépesítése terén. A gépellátottság elégtelenségét igazolja, hogy 1970-ben is még akadtak szövetkezetek, - pl: Igal, Mernye, Somogyvár, stb. amelyek növénytermesztési feladataikat csak állami gazdasagok, vagy más szövetkezetek segítségével tudták megoldani.' A nagyüzemi termelésfejlesztés pedig elképzelhetetlen a gépesítés színvonalának gyors-ütemü növelése nélkül. A gépek üzemeltetése ós kihasználéjsanak foka nagyrészt a javitó bázis minőségén és szervezettségén is múlik, A gépjavítás szervezete - néhány tsz. kivételével /Nagybajom, Darány, stb./ - megoldatlan. Az egyesült tsz-ekben a területegységre jutó álló- és forgóeszköz állomány a vagyoni gyarapodás ellenére is alacsony. Ez a helyzet nagymértékben behatárolja a termelés fejlesztésének további ütemét és arányait. A kedvezőtlen anyagi és műszaki ellátottság - mint ahogy arról már emlitést tettünk - gátolja a magasabb színvonalú gazdálkodás kialakítását. A jelenlegi közgazdasági környezetben ezen változtatni csak a megl'vő adottságok, a rendelkezésre álló élő- ás holtraunka hatékonyabb kihasználásával, az üzemszervezés jobbá tételével lehetséges. Az egyesült termelőszövetkezeteknek a saját anyagi eszközök és az állam által biztosított kedvezmények kihasználása végett az eddiginél nagyobb gondot kell forditani az egymás közötti és más gazdasági egységekkel történő közös vállalkozások és a kooperáció fejlesztésére. ITem járható ut - egy-két eset kivételével - a tagok személyi jövedelmének csökkentése és ilymódon az anyagi-műszaki bázis növelése.^ Bár az egyesült tsz-ekben a tagrészesedés összege ás növekedésének üteme magasabb a megyei átlagnál, mégsem lenne helyes ez, hiszen megyénkben a részesedés lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Az egyesült tsz-ekben az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1970-ben 14430 Ft volt, amely 64 Ft-tal magasabb a megyei átlagnál és 29,2 %-kal magasabb az 1968. évinél.