MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
87. ő. e. 1971. december 15. (38-112. o.) - 1. Somogy megye 1971. évi gazdasági helyzete, javaslat az 1972. évi feladatokra a központi bizottság 1971. december 1-i határozata alapján. Szóbeli előterjesztés: 40-54
, T , } ,, 10 A szaktelepek befejezéséhez szükséges eszközök hiányán túl igen komoly probléma a telepek benépesitése. Ezt a legtöbb üzem önerőből nem tudja megválósitani. Amennyiben megfelelő forgóalap-meghitelezési lehetőségre nem lesz mód, úgy számolni kell azzal, hogy az elkészitett telepek üzemeltetése csak folyamatosan lesz biztositható. 4. Az életkörülmények alakulása Megyénkben a foglalkoztatottak száma várhatóan 1 %-kal emelkedik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökken; az iparban 3 %-kal, az épitőipárban 6-7 %-kal növekszik. A lakosság pénzbevételei mintegy 11-12 %-kal emelkedtek. Az átlagkeresetek növekedése a foglalkoztatottság bővülésénél nagyobb arányú volt. 10 %-kal emelkedett az épitőiparban foglalkoztatottak átlagkeresete. Az iparban és a kereskedelemben várható 4-5 %-os keresetnövekedés kissé elmaradt az 1970. évi növekedési ütemtől. A vállalatok csökkenő nyereségének, másrészt elsősorban az iparvállalatoknál a jövedelempolitikánál tapasztalható óvatosságnak tulajdonitható a jövedelmek emelkedésének lassulása. Továbbra is problémát jelent, hogy nem nő kielégitően a bérek ösztönző hatása és a keresetek differenciálódása. 1971-ben a nagykereskedelem árbevétele 7 %-kal, az állami kiskereskedelemben 8 %-kal, az ÁFÉSZ-eknél 14 %-kal lett több, mint tavaly. A fagalomemelkedés kevésbé volt dinamikus, mint az előző években, de általában biztositani tudta a lakosság többletbevételeinek lekötését és a megnövekedett balatoni idegenforgalom igényeinek kielégitését is. A kereskedelem a forgalom lebonyolításához, illetve a megfelelő választék tartásához jó kiinduló alappal rendelkezett, ugyanis 1969-70-ben a preferenciális pénzügyi intézkedések lehetővé tették a készlet forgalommal arányos növelését forgóalapfeltöltési kötelezettség nélkül. A készletek a nagykereskedelemben 34 %-kal, az állami kiskereskedelemben 13 %-kal, az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi üzemágában pedig 16 %-kal magasabbak voltak, mint a bázisidőszakban. A kiskereskedelmi készletforgalmat meghaladó mértékű emelkedése abfcól adódott, hogy az induló készlet összetétele nem^volt megfelelő s igy az idényszerű forgalmak lebonyolításához a kereskedelmi egységek további beszerzésekre kényszerültek. Lerakódás elsősorban ruházati cikkekből mutatkozott s ezeknek csökkentett áron való értékesítésére irányuló elhatározással alig találkoztunk. A ruházati készletek forgási ideje egyes helyeken meghaladta a 170 napot.
