MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971
85. ő. e. 1971. október 6. (166-216. o.) - 3. Az alapszervezeti vezetőségi ülések és taggyűlések előkészítésének tapasztalatai. Szóbeli jelentés: 194-199
- 18 szélgetés különösen fontos olyan kérdéseknél, amelyek a munkatervekben nem szerepelnek, de feltétlenül szükséges a vezetőségi ülés vagy a taggyűlés elé vinni. Ezeken a helyeken a pártvezetőség munkájában a kollektivitás dominál, érdemben, okosan foglalkoznak a kérdésekkel, jól végzik a határozatok végrehajtásának szervezését. Gyakorlattá vált, hogy a reszortfelelősök önállóan látják el feladataikat és a munkaterületükhöz tartozó témákban napirendi előadók is. A napirendekben állást foglalnak, amennyiben szükség van kidolgozzák a határozati javaslatot, vagy intézkedési tervet. A taggyűlés jó előkészítése érdekében a tárgyalandó témákat, azok fő mondanivalóját ismertetik a pártcsoportvezetőkkel, illetve az egész pártcsoporttal. Az alapszervezeti párttitkárok, pártvezetőségek egy másik részének előkészitő tevékenysége akadozik. A vezetőségi ülések, taggyűlések rendszeresek ugyan, de sok a formális vonás. A titkár nem késziti elő megfelelően a vezetőségi ülést, igy vagy hosszas meddő viták alakulnak ki döntés nélkül, vagy vita nélkül tudomásul veszik az előterjesztést. A reszortfelelősök nem végeznek érdemi munkát, ez alól általában a gazdasági felelős kivétel. Határozati javaslatot nem dolgoznak ki, leggyakrabban a beszámolót emelik határozattá. Sajnos jelentős számban van még olyan alapszervezet, ahol az előkészitő munka nagyon gyenge, és az szinte teljesen leszűkül a párttitkárra. A pártvezetőségi üléseket tervszerűtlenül tartják, általában közvetlenül a taggyűlések előtt fél vagy egy órával. A napirendi előadó legtöbbször a párttitkár vagy a csucstitkár, és azok megtartása általában emlékezetből történik. Ezeken a helyeken a vezetőségi ülések, tagyülések csak a tájékoztatás fórumai, vagy még az sem. A vezetőségi üléseket és taggyűléseket előkészitő munka minősége nagymértékben függ attól is, hogy milyen segitséget kapnak az őket közvetlenül irányitó községi, üzemi pártbizottságoktól, csucsvezetőségektől, valamint a járási, városi pártbizottságoktól és azok függetlenített apparátusától. Az irányitó pártszervek segitő, instruáló munkájában leghatékonyabb a helyszinen történő segitségadás. Ez azonban az egyik legproblémásabb terület jelenleg. Miért? Az alapszervezetek többségének közvetlen irányitása, ellenőrzése, segitése, instruálása a közbeeső pártszervek feladatát képezi. Csakhogy e pártszervek jelentős része nemrég alakult, igy munkastílusuk, munkamódszerük még kiforratlan. A járási, városi pártbizottságoknak pedig nincs annyi erejük, hogy eleget tudjanak tenni az alapszervezeteknek nyújtott közvetlen, helyszíni segítségadásnak is, és a közbeeső pártszervek helyszini segítségadásának is. A járási jogú pártbizottságok - szerintünk is helyesen - elsősorban a közbeeső pártszerveknek adnak több helyszini segitséget, az alapszervezetek segítését pedig a közbeeső pártszervek feladatává teszik. Azonban ezeknek egy jelentős része - az előbb emiitett okok miatt - ezt jelenleg kevésbé tudja megoldani. A barcsi elvtársak az alábbiak szerint jellemezték a csúcsvezetőségek egy részének segitő munkáját: