MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. szeptember 22. (108-165. o.) - 3. A X. pártkongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adminisztratív és közgazdasági szabályozók hatása. Jelentés: 144-156

-ISIT é m e t h Ferenc elvtárs; Miért nem volt bérfejlesztés a 36 vállalatnál, amelyről a jelentés ir? A bérfejlesztési táblázatban a bruttó nyereség van feltüntetve, 2-.S-i-2-.S-A

. László elvt^s^yálasza^ A 36 vállalat időarányosan kevés bérfejlesztést adott ki. Ezek a vállalatok a harmadik és a negyedik negyedévre tervezik a bérfejlesztést. Ez 'törvényes, megengedhető, de nem célravezető, mert nem ösztönöz. H 0 z z á s z A 1 á s < D k s 0 z e n d e r József elvtárs: Ahol a pártszervezetek foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ott komoly segitségeíí kapnak tőlük a vállalatok. Elemző, a helyzetet jól feltáró a jelentés. Helyesen határozza meg a tennivalókat is. Egyetért vele. Néhány kiegészítést mond el; - á bérfejlesztéssel kapcsolatos rendelkezés uj. Ezért a vállalatvezetők egy része óvatos. Ez önmagában nem is árt, Komoly adók sújtják a bérfejlesztést. A túlzott óvatosság azonban nem jó. Adott vállalatoknál sokszor célszerűbb a gyorsabb bérfejlesztés, A progressziv jellegű bérfejlesztés is indokolt több helyen, mert ösztönző. Differenciáltan kell vizsgálnunk ezt a kérdést, - A túlzott óvatosság nem jellemző az egész megyére. Az építőiparban 1? ^-os átlagbérnövekedés következett be, - A munkaügyi tevékenységben élénkülés tapasztalható. De ez még csak a kezdet, mert a vállalatok csak most kezdtek hozzá a belső tartalékok felhasználásához. - A munkaerő-gazdálkodásban nincs kellő előrehaladás. - Van olyan szélsőséges nézet, mely szerint minden eredmény a szabályozókból, más szélsőséges nézet szerint a tartalékok felhasználásából származik. Helyesen ezek együttes alkalmazása eredményezte a fejlődóst.