MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. szeptember 22. (108-165. o.) - 3. A X. pártkongresszus óta hatályba lépett, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó adminisztratív és közgazdasági szabályozók hatása. Jelentés: 144-156

- 3 ­**$?ttv is ráigértek. Sok megyei vállalatnál ez az ésszerűtlen^létszám- és bérgazdálkodás a törzsgárda tagok egy részének kilépéséhez vezetett, A nagymértékű fluktuáció kihatott'a munka hatékonyságára, a termelé­kenységre és a munkafegyelemre is. Az ésszerű 1968. és munkaerőgazdálkodásban és a termelékenység növelésében 1969. évben kicsi volt a vállalatok érdekeltsége. A munka­erő helyzet kiéleződött a kereslet meghaladta a kínálatot,­a válla­latok döntően csak egymás rovására bővithették létszámukat, A fentiek és a Központi Bizottság 1969. novemberi határozata, vala­mint az 1970-től uj szigorúbb szabályzók bevezetése azonban már meg­gondolásra késztették a vállalatok gazdasági vezetőit, hogy továbbra is növeljék-e létszámukat. Ennek eredménye a termelékenység kedvezőbb alakulásában a létszám igény bizonyos fokú csökkenésében mutatkozott meg, A termelőágazatok közül 1970-ben a legkedvezőbb fejlődés a megye iparában következett be: a szocialista ipar termelése az előző évhez viszonyítva 12 %-kal növekedett. Az iparban tapasztaltakkal ellen-__ tétben az építőipari termelési volumen az állami szektorban 1969. ev után az elmúlt évben is csökkenő tendenciájú volt. A mezőgazdaságban a növénytermelés 10 %-kal alacsonyabb - a nagyon jó eredményeket hozó - 1969* évinél, de magasabb az azt megelőző két év termelésénél. Az állattenyésztés eredményei ugyanakkor jobbak vol­tak az előző évinél. a logiaiKoztatottak szamanaK > ^-os növelésével, a ta épitőipara változatlan létszámmal, a mezőgazdaság ktora pedig a foglalkoztatottak számának 4-5 százalékos Az előbbiekben vázolt 1970. évi termelési eredményeket a megye szo­cialista ipara a foglalkoztatottak számának 5 %-os növelésével, a megye szociálist szocialista szektora puua-g a J-U&_ csökkenése mellett érte el. Az iparban tapasztalt létszámbővülés az előző évekénél kisebb arányú volt, amelyben a gazdasági szabályozók módositása, a munkaerőmozgás csökkenését célzó egyéb rendelkezések is közrejátszottak. /2. sz. táblázat/ A munka termelékenysége az iparban - a megelőző két év stagnálása után - 1970-ben jelentősen emelkedett. Az egy foglalkoztatottra ,, . tó termelés 7 %-kal, az egy munkásórára jutó termelés pedig 8 %-kal - az országosnál kissé nagyobb arányban - emelkedett 1969-hez viszo­nyítva. Ez azt is jelenti, hogy az előbbiekben emiitett 12 %-os ter­melésnövekedés 60 %-a a termelékenység növekedésének eredménye.­A termelékenység a szocialista építőiparban az 1969. évi helyzet­hez hasonló tendenciát mutat: 3-4 %-kal 1970-ben is tovább csök­kent, /Országosan az egy foglalkoztatottra jutó építőipari ter­melés mintegy 3 %-kal emelkedett/. Az állami építőiparban az állományi létszám 6 %-os csökkenése mel­lett jelentősen, az 1969. évi 58 %-ról 45 %-ra csökkent a váltások aránya. A felvettek aránya 15 %-kal, a törléseké 10.%-kal kisebb 1970-ben, mint az előző évben volt. A TÖVÁLL-oknál azonban 1970-ben - jelentős létszámnövekedés mellett észrevehetően nőtt a munka erővándorlás: a cserélődések aránya az 1969. évi 55-ről 61 %-ra emelkedett. Az adatok azt is mutatják, hogy a munkaerővándorlás mérséklődése mellett az ágazaton^belüli vállalótok, szövetkezetek közötti vándor­lás - részben a TÖVÁLL-ok emiitett vonzó hatása következtében - nem csökkent, hanem jelentősen nőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents