MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21

~ 6 egyre inkább arra kell törekedni, hogy lényeges visszaesést átmenetileg se okozzanak a termelékenység területén. A rövidített munkaidőre történő áttérés kedvezőtlen hatása is kissebb lesz az elkövetkezendő években. A munkatermelékenység nem kielégítő alakulásában jelentős szerepet játszott vállalati tartalékok nem kellő kihasználása is, A célkitűzések ellenére nem sikerült a termelés ingadozásait a létszámgazdálkodással követni s igy a vállalatok tartalékai továbbra is fennmaradtak. A jövőben ezért a lehetőségek jobb, céltudatosabb kihasználására kell törekedni. Különösen fontos a váll lati létszám és bérgazdálkodás javitása, a munkaszervezés és a munkafegyelem színvonalának emelése, valamint a műszaki fejlesztés meggyorsitása. A megye ipari és kereskedelmi vállalatai által realizált nyereség 760 millió Ft, amely az 1968 évinek 98 %-a. A nagymérvű termelés és áruforgalom felfutás mellett a csökkenés oka, hogy 209 milliós állami támogatást kaptak, amely az 1968 évinek csupán 55 %-át teszi ki. Jelentős a csökkenés a minisztériumi iparvállalatoknál ós az épitőiparban. Rendkivül dinamikus mértékben emelkedett a nyereség a kereskedelemben /40 JG-kal/ és a szövetkezeti iparban /33 %-kal/. A vállalatok közötti differenciálódás a nyereség tekintetében valamivel lassúbb, mint az, ami az ágazatok között végbement. , A megye vállalatálnak nyereségszintje az országos szintet megközelíti. A vállalatok érdekeltcégi alapjai is a nyereség alakulását követik. A gyorsütemű létszámfelfutás következtében az 1 főre eső alapok mertéke csökkenést mutat az 1968 évhez viszonyítva. A nyereség nagyságrendje mellett több szempontból is problematikus a nyeseség képződésének a forrása. Bzórt indokolatlan egyes vezetők önelégültsége. A nyereség nagy hányada ered még állami támogatásból, s ennek további csökkenésével számolni kell. Az épitőipar termelése 1969-ben tíz előzetes adatok szerint 10-11 ^-kal emelkedett. Különösen magas a felfutás mértéke a TÖVÍL-oknál /45 %/, és a költségvetési üzemeknél /150 %/. A kapacitás felfutás fejlődése ellenére sem lehetett kielégiteni a megyében jelentkező épitési igényeket. Különösen a tanácsi épitipari vállalatok tevékenysége alakult kedveztőlenül, termelésük csökkenése mellett gazdálkodásuk is jelentősen romlott. A jelentkező igények kielégitése érdekében az épitőipar fejlesztésére jelentős urofeszitésc-ket tett a megye vezetése. Az utóbbi két évben a megye épitőipari szervezetei 36 millió Ft hslyi támogatást kaptak, ennek következtében javult a gépellátottságuk és ^mdkedett a korszerű épitőipari technológiák aránya.