MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

76. ő. e. 1970. május 6. (2-59. o.) - 1. A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete és továbbfejlesztésének iránya Somogyban. Előterjesztés: 4-35

Pártbizottságunk nyilvántartása szerint 1970. februárjában'' 236 tsz alapszervezet és 32 csúcsszervezet működik. Érdekes folyamatnak lehetünk tanúi, addig amig^ a term9lö üzemek jelentősen csökkentek, 144 tsz van a'megyeben, pártszervezeteink száma ellenkezőleg növekszik. Minden bizonnyal egészséges ez a folyamat. A termelőszövetkezeti kommunistáknak több fórumon lesz alkalmuk a szövetkezeti mozgalom, társadalmi pplitikai és gazdasági életének sokrétű kérdéseivel érdemben foglalkozni. ;ermelő ágazatok között a dolgozók szómlegtöbb kommunistát a termeloszövet Annak ellenére, hogy a ti arányát figyelembe véve légi kezetekben tartanak nyilván. 1969- "cLec. 3í-i állapot szerint 5393 főt -az iparban és az épitöiparban 3238 fő - , még sem lehetünk elégedettek a pártépités eredményeivel. 19&9, évben 266 főt vettek fel - ugyan ennyit az ipar és az építőipar - , de 88 alapszervezetben egyáltalán nem volt tagfelvétel. Erre a kedvezőtlen helyzetre nagyobb figyelmet kell a járási pártszervezeteinknek forditani. Kedvezőtlen a női kommunisták aránya is. es e T**:-. Megítélésünk szerint pártszervezeteink a gazdaság irányító ellenőrző tevékenyeegükben jelentősen fejlődtek. Különösen tekintetben jól dolgoznak a fiatal csúcsvezetőségek. A párt vezető szerepének biztosítása elsősorban a kádermunka során valósul meg, és ez már lényegcsen gyengébb területe a tsz pá szervezeteknek, mint az előző. Az első számú üzemi vezetők tekintetében sem érvényesülnek mindig azok az egészséges iré,nyelvek, amelyek nélkül káderpolitikát a termelőszövetkezetekben folytatni nem lehet. Többet kell foglalkozniok a szakember - . szakmunkás-képzéssel. Tapasztalat az is, hogy tsz pártszervezeteink -a kellő ismeretek hiányában- nem tudják magfelelően adaptálni, megmagyarázni pártunk agrár- és, szövetkezetpolitikaijának soron követ kező fontosabb kérdéseit. Sem megfelelő hatásfokú sokhelyen még a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének,az egészséges szövetkezeti közszellem terjesztésének mértéke sem. Külön figyelmet érdemel ez a tény

? hogy a tsz egyesülések és a közigazgatási átszervezések során a tássközségékben a pártszervezeten kivül nem marad más felelős szervezet. Ez nagyobb felelősséget, több munkát, nagyobb meggondolást követel az IV dolgozó alapszervezetek vezetőitől és tagjaitól. Járási szer veinknek, de megyei bizottságunknak is figyelemmel kell kis,' ni és segíteni ezeknek a pártalapszervezeteknek és titkára: nak. A pártszervezetek, párttitkárok és az üzemi szakvezetés viszonyának vizsgálata, elemzése során egyértelműen megállapitha.6 hogy olyan jelenseggel, amely tagadná a szövetkezeti partszervek pártirányitó, ellenőrző tevékenységét, nem találkozunk.