MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

75. ő. e. 1970. április 22. (170-242. o.) - 3. A kereskedelmi vállalati vezetők politikai, szakmai színvonalának alakulása, és anyagi helyzetük. Jelentés: 217-229

- 5 JSí foglalkozni, operativitásra van haplam. Keveset segítettek 1969-ben a pártalapszervezetek a vállalati és népgazdasági érdekek közötti összeütközés feloldásában, nem képviseltek kielégítően a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a vállalati érdekeltség oldalán álltak. A pártszervezetek egy része többet foglalkozik egyedi operatív szervezési, s kevesebbet elvi kérdésekkel. 'Egyes gazdaság;! vezetőkre, is jellemző, hogy az operatív segitséget jobban igénylik, mig a vállalati problémák gyökerét érintő kérdésekben a pártszervezet segitséget olykor elhárítják. /Vasnagyker, Vendéglátó V., Balatonboglár./ Az üzemi demokrácia fejlődött: a termelési tanácskozások módszem javultak: területenként tart ják meg azokat. Nőtt a dolgozók aktivitása és kezdeményezése és a kereskedelemben is sokoldala a versenymozgalom, a szövetkezeti kereskedelemben 142, az állami kereskedelemben 72 szocialista brigád dolgozik. Megítélésünk szerint azonban az üzemi demokrácia fórumai nincsenek kellően kihasználva. A gazdasági vezetők aagyrésze az üzemi demokrácia fejlesztését nem tartja indokoltnak, mert ugy véli, hogy ez gátolja vállalkozásait, kezdeményezéseit. Problémát jelent, hogy a termelési tanácskozások adta lehetőséget kellően nem használják ki. Ez a jól gazdálkodó vállalatokra is jellemző. Elsősorban munkamódszerbeli fogyatékosságok ezek: a beszámolók nem eléggé tükrözik a munka elyi problémákatj kevés a törekvés a gazdaságpolitikai elvek vállalati szmtü megfogalmazására. A szövetkezetek uj alapszabálya és az irányítás uj rendszere a szövetkezeti demokráciát is fellendítette. Ma még a meg.iövékedett jogokkal a tagság nem tud kielégitően élni, az előterjesztett javaslatokat nem nézik elég kritikus szemmel, ^eheziti a szövetkezeti demokrácia kiszélesítését hogy több szövetkezetnél nagy az apparátus képviselte az igazgatóságokban /pl; Böhönye/. Egyes szövetkezetek vizetői a tagság; ellenőrző szerepét csökkenteni igyekeznek. Emelett a szövetkezetek tagsága a gazdálkodásban csak kis mértékben érdekelt, nem ugy, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél. E tény lehetővé teszi, hogy a tagság véleményét irányítsák. Olyan vélemény is van, hogy viszonylag könnyű kedvezőtlen,döntéseket is e^lfogaaliataiPl: a magas fizetések, a tali ÁEliSZ-ig elnök leváltásának akadályozása. E tényezők a párt befolyásának erősitését, a kereskedelmi szövetkezetek irányában végzett pártmunka fejlesztését indokolják. Jelenleg a szövetkezeti kereskedelemben a pártirányítás mechanizmusa - az alapszervezetek jó működése,mellett - sincs megoldva. Az alapszervezetek ugyanis nagyrészt