MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

74. ő. e. 1970. január 14. (2-105. o.) - 1. Somogy megye 1969. évi gazdasági helyzete, és javaslat az 1970. évi feladatokra a központi bizottság 1969. november 27-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-21

- 15 Munkájukra az a jellemző, hogy egyre nagyobb felelősséget vállalnak a gazdasági fejlődés egészéért, de nem a különböző gazdasági részfolyamatokért. Egyre inkább kritikailag értékelik a feladatok megvalósítását és gyakorlati érvényesítését. Bátrabban harcolnak a hibák és a felelősség elmosódása ellen, felelősséget vállalnak a gazdasági munkáért. Emelett aéhány helyen tapasztalható, hogy kivSlről kritissálják a gazdasági vezetést, vagy akkor is védelmükbe veszik, ha a gazdasági tevékenység korszerűsítését és a minőség j&vitását kellene szorgalmazni. Munkájuk gyengesége, hogy a gazdasági hatékonyságot, mint politikai követelményt nem közvetitik még hatásosan a vállalati vezetés és a dolgozó kollektivák felé. A káderpolitikai elveinket egyre következetesebbea érvényesitik. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jónak bizonyult az a politikai elhatározásunk, hogy a vezetés szinvonalat nem kampányszerű kádercserékkelj hanem folyamatos kádermuakxával emeljük. Szén tevékenységet néhány helyen akadályozza, hogy egyes minisztériumokkal még nem alakult ki a fentiek tekintetében megfelelő kapcsolat. A pártszervek és alapszervezetek pozitiv működését tükrözi, hogy a megyében egyre több széleslátókörü, koncepciózus, határozott, s a társadalmi szervekre támaszkodó gazdasági vezető dolgozik. Két év alatt az irányításában alkalmazott közvetett szabályozók hatására megnőtt önállóságuk és vele együtt felelősségük, jelentős eredményeket értek el a vezetés színvonalának emelésében. Kedvező jelenség^ hogy nagyobb részt szakítottak az egyoldalú mennyiségi szemlelettel és a jövedelmezőség javítására törekszenek. Ennek következtében szinvonalsabbak a válxalati tervek^ bár ezek még nem váltak az egész vezetés és a kollektíva ügyéve. A hatékonyság javításának legfontosabb módszerei sem kerültek még általánosan alkalmazásra. A gazdasági vezetők egyrésze nem tanusit kellő határozottságot a munka szervezettségének biztosításéban, nem követeli meg a szükséges munka- és a technológiai fegyelmet, elnézi az alacsony szinvonalu munkát, A nyereség növekedésére való törekvés sok pozitiv kezdeményezést hoz magával, de helyenként káros mellekhatása is jelentkezik. Nem megengedhető az, hogy egyes gazdálkodó szervek eredményeiket a fogyasztók érdekeinek megsértésével fokozzák. Ilyen esetekben a pártszervezeteknek fel kell lépni és politikai eszközökkel meg kell akadályozni, hogy egyeaek a népgazdasági érdekre hivatkozva, saját gyenge módszereiket takargatva, tisztességtelen előnyökhöz juttassák az emberek agy szűkebb csoportját, vagy a termelőüzemet. A vállalati, a gazdasági elképzelések megvalósításának hatékonysága szoros összefüggésben áll az anyagi és erkölcsi ösztönzők megfelelő alkalmazásával. Pártszervezeteink és gazdasági vezetőink egyrészének figyelmét azonban többször -sikerű-