MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

69. ő. e. 1969. április 23. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (92-143. o.) - 4. Az ünnepségek, politikai rendezvények tapasztalatai. Szóbeli tájékoztató: 141

^ é m e t h Ferenc elvtárs; Kedves elvtársak! Ezt a témát nem véletlenül - elsősorban a tanulságai miatt - hoztuk a végrehajtó bizottság elé. Ezek a rendezvények, amelyekről szó van, politikai jellegű események, amelyek hitelét és hatását mérhetetlen módon rontja a részvét­lenség. Mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben egy­re nagyobb részvétlenség van a politikai rendezvények iránt. Ezt nem nézhetjük tétlenül. Nem hiszem, hogy az ünnepségek, a gyűlések részvetlenségének fő oka a politikai közömbösség. Á jövőben nagyobb felelősséggel és következetességgel kell min­den szervnek rendezni a gyűléseket, az ünnepségeket.HA hirde­tünk gyűlést, akkor az legyen gyűlés. Véleményem szerint tisztázni kell a szervezéssel kapcsolatos feladatokat, felfogást és gyakorlatot. Ha a városi vagy a me­gyei pártbizottság stb. hiv össze gyűlést, akkor ő is szervezze meg. A megyei, a városi pártbizottság ne segitsen be más szer­vek rendezésébe. Az eddigi gyakorlat szerint minden szerv ál­tal végzett gyűlés rendezésekor mindenért a megyei, a városi pártbizottsághoz futottak, onnan kértek segítséget. Ezt csinál­ják a tömegszervezetek is: a KISZ, a nőtanács, a hazafias nép­front stb. A jövőben nem fogunk segiteni. Ha nem alkalmas egy tömegszervezet arra, hogy gyűlést szervezzen, akkor ne legyen gyűlés. Példának megemlítem a Kaposmenti napokat, ahol 7-8 szer­vezőt tüntettek fel a meghívón és minden munka a járási párt­bizottságra maradt. Szembekötősdire nincs szükség. Micsoda visszatetsző dolog volt az ? hogy a Tanácsköztársaság 5o. évfordulója jubileumi ünnepségen, ami a szinházban volt, mire az ünnepi beszéd után a Latinkának és társainak emléket állitó dráma bemutatására került a sor, kiürült a terem. Mire lehet gondolni? Arra, hogy politikailag hátat forditott a tisz­telt publikum, vagy arra, hogy rossz volt a szervezés? Nagyon rossz politikai hatást vált ki az ilyen jelenség. Ha nem tudunk jó ünnepséget szervezni, s arra megfelelő számú tömeget mozgó­sítani, akkor ne csináljunk ünnepséget, ne szervezzünk gyűlést. Aki a gyűlést összehivja, az felel érte. Nem új, hogy a különböző ünnepségeket, gyűléseket bázisokra, üzemekre épitjük. Ha pl. a textilmüveket jelöljük ki, akkor az köteles a gyűlést megszer­vezni. Ha nem tudja azt megcsinálni, akkor közölje előre az il­letékesekkel. Nagyon rossz módszer, hogy ugy kezdenek egy gyű­lés szervezéséhez, hogy a terem befogadó képességénél háromszor­ta több meghivót küldenek ki. Politikai ügyet kell csinálni az adott helyeken az ünnepségekből. Helytelen, ha ömlesztve osztják ki a meghivókat, mert azok legtöbb esetben ott maradnak valaki­nél. Meghivót csak azoknak adjanak, akik hajlandók és el is tud­nak jönni a rendezvényekre. Azokat a meghivókat, amiket vezetők­nek, választott szervek tagjainak, pártaktiváknak küldenek sor­számozzák. Ellenőrizzék, hogy a sorszámozott meghívók tulajdo­nosai közül kik maradtak indokolatlanul távol a rendezvényről. Helyes és megvalosittando követelmény az is, hogy az ünnepségek beszédei legyenek kifejezőbbek, rövidebbek, tömörebbek.

Next

/
Thumbnails
Contents