MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969
69. ő. e. 1969. április 23. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (92-143. o.) - 1. A nemzetiségek helyzete Somogy megyében. Jelentés: 94-105
%&#r - 4 A községek párt- állami és tömegszervezsti vezetését a PB határozat szellemében szervezték meg. A végrehajtó bizottság vezetői - a központi község vb. titkára kivételével - valamennyien délszláv anyanyelvűek. A pártszervezetek vezetői — a csucsvezetőség fóggetlenitott titkára is - szintén délszlávok. A gazdasági vezetők közül csak a főagronómus és a kertészeti mérnök magyar. Az egyéb egységek vezetői valamennyien délszlávok, A helyi funkciók betöltése miatt ellentétek, nézeteltérések a délszláv és magyar lakosság között nem alakultak ki. A választott testületekben is helyes arányban vesznek részt: 31 községi tanácstagból 2 magyar 9 " vb. tagból 2 » 2 délszláv járási tanácstag van, 1 " megyei tanácstag, 1 " járási pártbizottsági • 1 pedig megyei pártbizottsági tag. A járás- vezetőtestületei foglalkoznak a nemzetiségi lakosság politikai helyzetével, életkörülményeivel. Az MSZMP Barcsi Járási Végrehajtó Bizottsága 1968-ban tárgyalta a délszláv községek pártszervezeteinek életét és tevékenységét. A Barcsi Járási Tanács VB. szintén 1968-ban a Lakócsai Közös Községi Tanács és Végrehajtó Bizottság tevékenységével és további feladataival foglalkozott. A járási szervek dolgozói munkájuk során figyelembe veszik a PB határozatban foglaltakat, sokat tartózkodnak a délszláv községekben, hatékonyan segitik tevékenységüket, e # / A délszláv lakosság elvándorlása nem nagyobb mértékű, mint a magyar községekben lakóké,./1956-6o között Lakócsáról 12, Potonyból 8, Szentborbásról 4, Tótujfaluból 3 délszláv család család vándorolt el./ Az elvándorlás oka az, hogy a fiatalok, /főleg akik közép vagy főiskolát végeztek, illetve városban gyakorolható ipari szakmát szereztek/'városban települtek le és az icő s szülők hozzájuk költöztek. Mintegy 60 személy jár el máshová dolgozni, Ezek hetente térnek haza családjukhoz. Az asszimilá- . ció nem gyors. Vezető szerveink helyesen értelmezve nemzetiségi politikánkat sem az asszimilációs folyamat meggyorsítását, sem a;, urbanizációból és uj generációk felnövéséből, vegyes házasságokból, stb-ből következő természetes folyamatot nem lassitják. A születések száma - a magyar községekéhez hasonlóan - csökken. Ezt szemléltetik az iskolai statisztikai adatok is: . Az általános iskolákba járók,száma községenként: ,