MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

69. ő. e. 1969. március 26. (2-50. o.) - 2. Az üzemek és a vállalatok bérpolitikája az 1968. évi tapasztalatok alapján. Jelentés: 25-37

Javaslom, hogy a végrehajtó bizottság úgy határozzon, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa gondoskodjon az előbb emiitettek alapján arról, hogy 1969-ben már a dolgozók a végzett munkájuk alapján, a kollektiv szerződésben biztosított bérüket megkapják. Ne manipulálhasson senki semmilyen cimen, mert ez ezer, tizezer családot érint és nagyon komoly mértékben juttat illetéktelen jövödelemhez egyes vezetőket. Ez ellen tiltakozunk. Kérésem, hogy a szakszervezet a jövőben, ahol disznőságok vannak - hogy ezzel a szóval éljek - a szükséges intézkedéseket tegyék meg, bátran éljenek a vétójoggal. Tanitsák móresre azokat a vezetőket, akik ki akarják játszani a dolgozókat. Csináljanak belőle ügyet. A vétójog alkalmazása adott lehetőség, természetesen a vállalat pártszervezetével megbeszélve alkalmazzák. Éljen a szakszervezet ezzel a lehetőséggel, ahol súlyosan megsértik a jelenlegi bérezési rendszerünket. Arra is fel kell figyelni, hogy néhány helyen mechanikusan alkalmazzák a bérezést. Ez se jó. Rugalmasan és tényleg a végzett munka alapján próbáljanak differenciáltabban, a lehetőség határain belül a szocialista elosztás elvének érvényt szerezni. Róna elvtárs által elmondottakhoz: A következő gondolat tárnáét bennem. Az egészséges munkaerő áramlás lényegében még nem kezdődött meg sem országosan, sem a megyén belül. Nem is aggódtunk -túlságosan eddig ez miatt, de ismerjük a mechanizmus alapelveit, bizonyos áramlásra szükség lesz és ez a folyamat várhatóan megkezdődik. Ilyen értelemben mi nem szegülhetünk ellen annak, hogy az egyik iparágból a másikba ne történjen átáramlás. Azonban Róna elvtársnak véleményem szerint abban igaza van, hogy a mi sajátos helyzetünket figyelembe véve -, hogy zsargont használjak - a szükséges munkaerők feltárása érdekében kellene intenzivebb lépéseket tenni. A híradástechnikai vállalat a teljes támogatásunkat élvezi

? hozzátéve, hogy nem azon az alapon, hogy a textilmüvek pedig visszafejlődjön. Ezt az utat nem követhetjük. A Kaposváron és környékén lévő, a munkaügyi osztály által kimutatott 3-4 ezer munkaképes embernek nincs rendszeresj állandó munkája. Ezeket kell elsősorban megszerezni. Az is előfordulhat,hogy üzemek között is történik áramlás, de drákói intézkedéssel nem tudjuk megakadályozni. Az ipari osztály és a szakszervezet gondoskodjon arról, hogy az illető üzemek vezetőit az előbb emiitett irányba inspirálják. Nagyon nagy pup a hátunkon a textilmüvekben meglévő munkaerőhiány. Ennek országos visszhangja is van. A gazdasági bizottsági ülésen maga a munkaügyi miniszter is felvetette ezt a kérdést. Ez rendkivül kényelmetlen a számunkra, mert nagyon sok törekvésünknek az akadályát képezheti. A villamossági gyárban is probléma van ezen a területen. iiieg kell oldani a textilmüvek problémáját - elsősorban az üzem vezetőinek és a munkaügyi hatóságoknak. El tudnám képzelni, hogy néhány községi tanács azt a feladatot kapná, hogy szerezzenek munkásokat a kaposvári textilmüvekbe, a villamossági gyárba stb. 1948-49-ben sem volt könyebb a munkaerőtoborzás, pedig nagy volt a felesleg. Akkor is igen nagy és aktiv szervező munkát kellett kifejteni annak érdekében, hogy a falun élő, de állandó munkát nem végző embereket behozzuk az iparba dolgozni.