MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

72. ő. e. 1969. október 23. (185-273. o.) - 1. A tanácsok pártirányításának tapasztalatai és továbbfejlesztésének feladatai. Jelentés: 188-201 - Határozat-tervezet: 202-205

I. A tanácsok pártirányításának tapasztalatai és továbbfejlesztésének feladatai F á b r i István elvtárs

: A mezőgazdasági osztály munkájával kapcsolatban megemliti, korábban probléma volt, hogy Sasi elvtárs nem nyújtott elegendő segitséget az osztálynak. Azóta jelentős javulás következett be és a közelmúltban a MÉM vizsgálta és értékelte a tanács mezőgazdasági osztályának a munkáját és a vizsgálat eredményei alapján elégedettek voltak. A tanács és a pártbizottság mezőgazdasági osztályai között a kapcsolat elvi alapokon álló, elvtársias. A tanácsi munka legnagyobb problémája véleménye szerint az, hogy^ a megyei és a járási tanácsok munkája között igen nagy minőségi különbséget találni. A megye és a járás között a munkában szinte egy ür van. Problémának tartja, hogy az élelmiszergazdaság centrális irányitása a területi terveknek nagyon korlátozott hatáskört biztosit. A munka rovására megy az is, hogy kb. 60 gyenge termelőszövetkezet sajátos és egyedi problémáival éppen az előbb emiitettek miatt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kénytelen foglalkozni. Megitélése szerint a tanácsnak többet és hatékonyabban kellene foglalkozni a lakosság ellátásával. Sok termelőszövetkezetünk például azért megy el más megyébe árudat nyitni - annak ellenére, hogy Kaposvár zöldség- és gyümölcs ellátása nem megoldott -, mivel nálunk egy árudanyitás sokkal nagyobb költségekkel /helypénz, bérleti dip/ jár, mint másutt. A tanácsnak meg kellene vizsgálni e költségek csökkentési lehetőségét. Dr. Szőke Pál elvtárs; Általában egyetért a jelentés megállapításaival, ügy látja, hogy a megyei tanács vezetésében egység van, helyes elgondolásaik vannak és ezek végrehajtása érdekében az apparátust is csatasorba tudják állítani, A tanács osztályainak többsége egyre hatékonyabban és gyümölcsözőbben együttműködik, bár itt esetenként tapasztalhatók problémák. A munkában legnagyobb hibának azt tartja, hogy a tanács helyes és jó határozatait nem minden esetben tudják maradék nélkül realizálni, mivel egyik-másik járásnál a határozatok nyomán kiadott elnöki utasításokat nem egyformán értelmezik és emiatt nem is egyformán hajtják végre. Erre példa, amit az anyag is említ, hogy a bértakarékosságra való felhívást néhány járás ugy hajtotta végre, hogy nem éltek a bérfejlesztési lehetőségekkel, emiatt néhány tanácsnál igen nagy lett a fluktuáció.