MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

5 társadalmi rend teremtett és egyre inkább egységesebb lesz a munkásosztály, a tsz-parasztság és az értelmiség, A múltból a tanulságokat levonva az előterjesztés jelentős részében, de különösen a határozati részben arra kell választ adni, hogy hogyan lehetne ténylegesen elérni azt, hogy a párt politikáját az értelmiség között hatékonyabban tudjuk megvalósítani, hogy az értelmiségi emberek döntő többsége még bátrabban, tudatosabban, határozottabban - ki-ki a maga munkaterületén -, de társadalmi vonatkozásban is támogassa a nagy ügyet, szocialista társadalmunk teljes felépítését. A bevezető résznél helyes volna egészen röviden összefoglalni, hogy milyen volt az értelmiség társadalmi poziciója a felszabadulás előtt. Utána hogyan alakult és jelenleg milyen. Célszerű volna véleményem szerint az elmúlt évtizedek történetét, fejlődését bemutatni, számszerűen is. Elvileg és gyakorlatilag indokolni az értelmiségi szükségletet a különböző kategóriákban, így egyértelműbb következtetést lehet levonni. A jövőben nagyobb erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az iparban, a mezőgazdaságban és számtalan területen előre tudjunk menni. Meg kell kérni az állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunistákat, hogy necsak beszéljünk, hanem cselekedjünk is, mert 6-8 év múlva a mezőgazdaság nem tud megmozdulni, ha nem duplázzuk meg a felsőfokú végzettségű szakemberek számát. Hogyan állunk az értelmiségiekkel Somogyban? Nyugodtan mondhatjuk - Sólyom elvtárs célzott is rá -, hogy nagyjából eredményesen sikerült megvalósítani a párt erre vonatkozó politikáját. Ki tudtuk küszöbölni azokat a szélsőségeket, amelyek vezető pártkörökben és másutt is felbukkantak. Ezek a szélsőségek a legminimálisabbra korlátozódtak. Elvi alapon állunk. Azt hiszem, hogy elvtelen, udvarló politikát senkivel szemben nem folytattunk és a jövőben sem akarunk folytatni. Még inkább fokozni kell a kölcsönös bizalom légkörét annak érdekében, hogy alkotni tudjanak. Egy gondolatot idézek Kádár elvtárs kongreszszuson mondott beszédéből, amely nagyon fontos momentum a jövőt illetően. "A pártnak figyelembe kell venni, hogy az értelmiség egyes csoportjai érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira." Ezt nem szabad ellenséges magatartásnak minősiteni, mert megmerevedik a front, a bizalmat nem fokozza, és a hozzánk közel álló, velünk együtt dolgozó értelmiséget eltántorítjuk. Ezért soraikban fáradhatatlanul kell terjeszteni a marxista-leninista elméletet, meghonosítani a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét, A IX. kongresszus határozata kimondja, hogy "Az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék népünket, erősitsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével..." Nagyon fontos, hogy megítélésüknél a munkát vegyük alapul, az legyen az értékmérő. Volt olyan időszak, amikor nem azt tekintették, hanem különböző szubjektív alapon, előítélet alapján értékeltek embereket. Ez szigorúan tilos. Nézni kell, hogy munkáját és társadalmi munkáját hogyan végzi. Az nem lehet értékmérő, hogy szimpatikus-e vagy nem és hogy 2> évvel ezelőtt kántor volt-e vagy nem.