MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
- Az értelmiség érdeklődik az irodalom és a művészet kérdései iránt, többségük helyesli azt a kultúrpolitikai elvet és gyakorlatot, mely szerint támogatásban részesitjüfc a nagy tömegekhez szóló szocialista alkotásokat? helyet adunk azoknak a politikailag és szakmailag nea ellenséges törekvéseknek is, amelyek csak szűk szakmai réteghez szólnakj elutasítjuk és kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag elenséges, antimumanista, a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásakat„ Elszigetelten megtalálhatók a polgári dekadencia nyomai is, A kispolgári rétegekre hatással van az egzisztencializmus . * Ezért emelni kell"az értelmiség körében az ideológiai munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi években tovább növekedett az értelmiség körében folyó eszmei-politikai munka hatékonysága. Ennek nyomán totfább erősödött erkölcsi- politikai arculatuk, Mindez nem feledtetheti, hogy vannak gondjaink. A marxista müveitság megszerzése, fokozása, állandó gyarapitása az értelmiségi pályák mindegyikén szükséges, nemcsak az úgynevezett ideológiai pályákon /pedagógusi, művészeti/, mert mindegyiknek van eo.be rforrnál6, embernevelő funkciója. A mérnök, a közgazdász, az orvos, a mezőgazdász, a jogász végső 3oron emberekkel, embersorsokkal foglalkozik. Ebből következik, hogy nagyobb gondot kell forditani a megfelelő marxista ismeretek megszerzésére, mert cs^k igy képes a gondjaira bizott emberek pozitiv formálására. A pártoktatás tömegoktatási formáin nem megfelelő számban vesznek részt az ügyészek, a birok, az egyéb jogászok, a műszakiak, az egészségügyiek ós az agrárszakemberek. A tsz-jogászok részére nincs is szervezett politikai oktatás, a megyében pedig mindössze csak 14 ügyvéd vesz részt a politikai oktatásban. A műszaki és a közgazdasági értelmiség közül többen a középfokú politikai képzést tartják szükségesnek és leginkább megvalósíthatónak. Szerintük a magasabb politikai képzés' a családi elfoglaltság miatt nehezen megoldható. Ennek ellenére mégis kevesen tanulnak a tömegoktatási formákon is. A politikai képzés eredményessége, hiányossága - beleértve a szakmai egyetemeken, főiskolákon szerzett marxista ismereteket is tükröződik egyrészt a már felsorolt politikai állásfoglalásokban, de elsősorban a munkában. Az értelmiség által megszerzett marxista ismeretek pozitiv hatása, hatékonysága mind jobban felismerhető és kimutatható a politikai Ítéletekben, a magatartásban, a társadalmi tevékenységben és a jövő elképzeléséinek megfogalmazásában. Bár növekedett az értelmiség körében végzett eszmei- politikai munka hatékonysága, mégis azt állapithatjuk meg, hogy a marxista ismeretek befogadásának szitje, az életben való felhasználásának, alkalmazásának mértéke, milyensége nem áll arányban a képzés mennyiségi és időbeni ráfordításával. Szórványosan ugyan, de előfordul a marxista ideológia helytelen értelmezése. Kirivó példája ennek az egyik katolikus pop ellen emelt vád enyhítő körülményei közt emiitett azon érvelés, mely szerint a szóban lévő pap híveinek közmegelégedésére végezte lelkipásztori hivatását. Egyesek egyenlőségjelet tesznek a szocializmus építésének fő kérdéseivel egyetértők és a marxista-leninista világnézetet vallók közé /félreértve Kádár elvtárs megállapításait: "oki nincs ellenünk, az velünk van"/.
