MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

w r , -féff/^r - D tósági jogkörük emeli a többi fölé, Nem megnyugtató azonban, hogy jövedelmük jelentős hányada a túlhajtott anyagiasság tornákéként különböző manipulációkból származik. Az agrárértelmiség periférikus rétegét a termelőszövetkezeti szakemberek alkotják. Az utóbbi években'nagymartékben javult az anyagi ellátottságuk, keresetüket sokan irijylik, fel is nagyitják,"jövedelmük azonban még most sincs arányban o nagy felelősségükkel és a munkaidejükkel. A műszaki értelmiség anyagi megbecsülése - fontosságának megfelelően - sokat haladt előre. A többség keresete 3 ooo Ft fölött van. iízt a prémiumokkal együtt az alacsonyabb fizetési kategóriákban is elérik, kivéve a gyakorló mérnököket, akiknek a fizekiak körében. Nem a két első kategóriába tartozó társaik részesedési arányát tartják magasnak, hanem a magukét alacsonynak. Az I. és II. kategóriába tartozó műszaki értelmiség jjészesedási arányát viszont a munkások tartják magasnak, A műszakiakhoz közelálló jövedelemmel rendelkezik a közgadászok nagy része is. A műszaki es közgazdasági értelmiség anyagi helyzete a személyi fizetések széleskörű alkalmazásával, a prémiumok, célprémiumok és a nyereségrészesedés általánosabbá válásával megfelelőnek mondható. Anyagi stabilitásuk és megbecsülésük az új gazdaságirányítási rendszerben csak fokozódni fog. Az értelmiség anyagi megbecsülése egyre jobban megnyilvánul a lakásellátottsag javulásában is. Az utóbbi években a munkásokon kivül az értei iisé< kapott legtöbb állami lakást, jutott legtöbb szövetkezeti lakáshoz, vagy kapott kedvezményes lakásépítési kölcsönt. Mindez nagymértékben javitotta az értelmiség lakáshelyzetét. A nagy orvos és állatorvos hiány miatt községeink szinte mindenütt vásároltak állami lakást az orvosok^részére, Ezért a vidéki orvosok - bár anyagiakkal rendelkeznek - alig vesgik idénybe a számukra biztositott rendkivül kedvező lakásépítési kölcsönt. Ez a kedvét szegi a többi értelmiséginek és végső soron még sem ösztönzi végleges, vagy legalábbis hósszutávu letelepedésre az orvosok egy részi*. Nagyobb propagandát kellene kifejteni e tekintetben is a vidéki orvosok között, mert többségük egyelőre csak villát épit a Balatonon, vagy valamelyik városban tervezett távlati építésre gyűjt, illetve csak autót vesz. Sokkal rosszabb az orvosok lakáshelyzete Kaposváron. Itt kevesebb állami lakáshoz juthatnak, némileg korlátozott a szövetkezeti lakásjuttotás is, társasház épitésbe pedig nagyon kevesen neveznek be. A legtöbb saját tulajdonú lakást a pedagógusok épitik állami lakásépítési kölcsönből. Problémát jelent továbbra is - elsősorban kulturáltság szempontjából - a falusi agrárértelmiség lakáshelyzete. Kevés mezőgazdász lakik komfortos, aég kevesebb összkomfortos lakásban. A tsz-ek általában kevés lakást is vásárolnak részükre, de nem is nagyon ösztönzik őket lakásépítési kölcsön igénybevételére. A műszaki és a közgazdász értelmiség lakásellátottsága lényegesen jobb, mint a korábbi években volt. Mind a város,