MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 2. A megye szarvasmarha állományának fejlesztése a politikai bizottság 1965. január 12-i határozata alapján. Jelentés: 28-42

_• 4 — Szükségessé teszi ezt uég az is, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését illetően mind a számszerüség, aind a tenyésztési és. tartási módszerek tekintetében a sok vitatott és eldöntetlen kérdésekre egységes állásfoglalást adjunk. Szükségessé vált a szarvasmarha tenyésztés jelenlegi helysetének alapos eleazésc azárt is, aert az állattenyésztés berolyásolására eddig alkaluaaott adaiaisztrativ aódszcrek megszüntetése és az ezeket helyettvsitő gazdasági ösztönzők neci kellő időben és mennyiségben való biztositáaa népgazdasági szcapontból a megyében is kedvezőtlen jelenségeket Idézett elő. /Pl: a közös gazdasagok tehénálloaány alakulása/ 11./ A megye állatállományának összetételében a felszabadulás, de különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után jelentős változás következett ha /!U/a. szi.au melléklet/. Ezért &> utolsó években elsősorban az állattenyésztés t.v la ti célkitűzéseinek meghatározásánál a megye állattenyésztési adottságainak leggazdaságosabb kihasználása mellett, figyelembe vettük a népgazdasági igényeket is. Ezen belül több oldalú elemzést végeztünk, hogy a aegye maximálisan mennyiben tudja biztositani a ráeső belföldi fogyasztási és export igények kiülépítését* 1./ Az állatállomány kivanatos összetételének megvizsgálásánál figyeltscbe vettük az életszinvonal elakulásával e^yüttjáró élelmiszerfogyasztás összetételét. Az Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet "optimális^-nak itélt nor máiból megállapíthat^, hogy országosan a távlatban szarvas,arhatenyésztés termékeiből 60-100 %-kal baromfihúsból és tojásból 60- 82 JMcal sertéshúsból pedig .10 %-kal kellene több az 1960-1965. évek átlagánál. 2,/ Az állattenyésztés ós növénytermesztés közti össhhang elemzésénél abból indultak ki, hogy egyrészt milyen az állattenyésztés szerkezetének hatása a növénytermesztésre, másrészt milyen hatása van a növénytermesztés illetve takarmánytermcsztés struktúrájának az állattenyésztésre, a./ A megyei, hazai és külföldi adatok egyaránt bizonyitjákj hogy azokban az üzemekben, ahol magas az állatüsurség és azon belül is magasabb a szarvasmarha aránya,.a növénytermesztés hozamai is kedvezőbbek, b./ Az állattenyésztés alakulását, fejlődésót vagy stagnálását az egyéb tényezőkön tul - anyagi-műszaki ellátottság, gazdaságosság, szakemberellátottság, beruházási lehetőségek - lényegében a takarmánytermő terület nagysága, összetétele és a területegységre jutó hozam határozza meg.