MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

56. ő. e. 1967. február 28. (146-196. o.) - 2. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetének alakulása a IX. pártkongresszus határozatai alapján. Jelentés: 156-176

~ 6 Jellemző példaként vehetjük a lakásépítkezést, Somogy megye községeiben 1961-65. között Összesen 8»o88 magánépitkezés történt. Ebből a termelőszövetkezeti dolgozók által épitett családiházak száma összesen 1.489. A termelőszövetkezeti dolgozók által égitett lakóhazaknak csaknem 5o %-a teljesen magánerőből valósult meg, mig a másik 5o ^-ánalc felépítéséhez OTP kölcsönt vettek igénybe. Az újonnan felépítet*; lakásoknak közel 5o %-a 2 szobás, elenyésző töredéke 3 szobás s mindegy 3o-4-o %-ában épitettek fürdőszobát is, amit azonban nagy részben nem rendeltetésszerűen használnak. A tsz-tagok leginkább a kaposvári /56?/, a barcsi /22o/ és a fonyódi /2ol/ járásokban épitkeztek. Ugyanakkor tsz-tag lakóházat a tabi járásban 84 esetbea, a nagyatádi járásban 92 esetben épitott, 2o községben reprezentatív felérést végeztünk, hogy a tsz-tagok milyen mértékben rendelkeznek TV-vel, rádióval. A felmérés tapasztalatai szerint a 2o községben 1961-ben tsz-tagok tulajdonában mindössze 63 TV-készülék volt, 1966-ban pedig 14-o6 db. A rádiók száma is 3ooo-ről csaknem 4- és félezerre emelkedett. A parasztság életszínvonalának emelkedése azonban nem általános. Ha jelentős is a lakásépítkezés, a rádió, TV és más tartós fogyasztási cikkek beszerzése, ez nem mondható megyénkre jellemzőnek. Megállapításunk szerint a csurgói, a nagyatádi, de más járásokban is a régi paraszthazakban a lakáskultúra ma is eléggé elmaradott, nagy a zsúfoltság, és a tisztaság sem kielégítő, A megye jelentős részeben a községekben rossz az ivóviz, s a régi házakban nincs fürdőszoba. Nehéz helyzetben vannak - különösen a gyenge tsz-ekben - a háztáji állatállománnyal iföm rendélkező családok. A foglalkQz.tatottság és a termelőszövetkezetek munk

aerő .helyzetének alakulása a megyeb'e'n Somogy megyében 1960-66. között az oktiv keresőkből az iparban foglalkoztatottak száma 11,7 %-ról 15§7 %~ ra emelkedett, mig a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 62%-rol 52,1 %~va csökkent. /Országosain 4-o-ről 3o,7 %-ra*/ A munkaképes korú népesség számánál is nagyobb arányban /12 %-kal/ csökkent 196o-hoz viszonyitva amunlcaerőforrásként figyelembe vehető népesség száma. Ennek oka a munkaképes korú lakosság számának csökkenésén tul elsősorban a munkaképes kornál idősebb aktiv keresők számának nagyarányú csökkenése, valamint a tanulók és a munkaképes korú nyugdijasok számának < jelentős