MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

51. ő. e. 1966. január 4. (2-63. o.) - 1. A KISZ S. M. Bizottságának falusi munkája, különös tekintettel a tsz-fiatalok között végzett eszmei és politikai munkára. Jelentés: 4-12

5" Az MSZMP megyei VB. a falusi TSz. jellegű alapszervezetek munkáját 1963 december l6~i ülésén targyalta meg. Az azóta eltelt időszakban a megyei

f járási bizottságok irányitó tevékenysége javult. Munkájuk tervszerűbbé vált, üléseik rendszeresek, az üléseken való megjelenés jónak mondható, javulás van a tartalni szinvonal tekintetében. A határozatok alapszervezeti feldolgozásánál egyre több járás a közvetlen segités módszerét alkalmazza. Alapszervezeteink vezetőségi ülései rendszertelenek. Az ülések .rendszeressé tételére hozott intézkedéseket csak egyes időszakokban sikerült:érvényre juttatni. A taggyűlések - nyári időszak kivételével - rendszeresek. A megyei - járási határozatok ismertetésében alapszervezeteink következetesek, mig a végrehajtás alapszqrvezeteink egyrószében kivánni valót hagy maga után. I. F

alusi alapszervezetek szervezettsége, rétegezettsége

. Falusi szervezeteink tartalmi munkáját hátráltatja az a tény, hogy jellegét tekintve j-4 VA„y ennél is több /a TSz. dolgozók, besegitők, bejáró fiatalok/ ifjúsági réteget fog össze. Mindennapi tevékenységükben e rétegek szoros kapcsolatba kerülnek egymással. Munkahelyük azonban szükségessé teszi a közeli feladatok programszerű meghatározását. A munkahely miatt egymással szoros kapcsolatban lévő szervezeteket mintegy klegésziti a községi területi, illetve mezőgazdasági szakiskola KISZ-szervezeteinek tagsága. Egyes helyeken a kislétfzámu alapszervezetek taglétszámának többségét /zselicség, járási székhelyek közelében lévő kisközségek/ a közép és ipari tanuló, valamint bejáró munkás fiatalok alkotják. Ez utóbbi alapszervezetek tagsága labilis, munkahelyüktől függően változtatják alapszervezetüket. A falusi alapszervezetek létszámának növekedése nincs arányban az általános iskolában végzett fiatalok létszámával. Ennek okát több tényezőben kereshetjük* , - A középiskolák nagyarányú fejlesztése lehetővé tette az általános isko-. lát végzett fiatalok beiskolázását. Az iskolai KlSZ-alapszervezetek taglótszáma nőtt /751 fő/ még a TSz. alapszervezeteinek taglétszáma lénye-.ge,#én csökkent. /1242 fő/. Az általános iskolát végzettek többsége részben a gyenge tanulmányi előmenetele miatt maradt a faluban. Örvendetes, hogy mostmár a mezőgazdasági jellegű iskolát végzettek zöme visszakerül a faluba, A szakmunkás iskoláit végzett fiatalokat - sok esetben - nem a szakmának megfeleíoV munkakörbe helyezik el, az igért többlet fizetést nem folyósítják. Ez a szakmunkás fiataloknál bizonyos mértékű passzivitást vált •'. ki} az alapszervezet munkáját nem segitik, vagy elvándorolnak a faluból. A TSz-beu, ÁG-okban, ÁMG-ben dolgozó fiatalok közül sokan a katonaságtól leszerelve kilépnek az alapszervezetből. A fiatalok többsége gépeken akar dolgozni. A gépek száminak korlátozott;növekedése, az aránylag stabil munkaerő, visszajövetelüket akadályozza. Mivel az üzem gépet, helyet és készpénz fizetési lehetőséget kinál ezért a fiatalok elvándorolnak inkább. A napi, heti, havi hazajárást választják. A TSz. alapszervezetek taglétszámának növekedését elősegitő utánpótlást. lehetővé tenné a végzett középiskolások TSz-be való elhelyezése. Bizottságaink részéről kifejtett agitáció eredményességét - a fizetéselőleg bizonytalansága,.a csak időszakos munka biztosítása, - nagymértékben hátráltatja, A fiatalok igényei és a lehetőségek között feszültség van. Az. állandó munkát biztosító kertészetek létszámkerete korlátozott, az adminisztrativ munkahelyek beteltek, közvetlen termelést irányitó munkára