MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

51. ő. e. 1966. január 4. (2-63. o.) - 2. Különfélék: - a.) A marcali járási pártbizottság első titkára ügyének megtárgyalása, javaslat felmentésére. Szóbeli tájékoztató: 21-27

25 - 5 elvtárs figyelmét felhivta a pártszerüség elvi betartására, fennáll a végrehajtóbizottság felelőssége abban is, hogy ismerte és tudta, hogy az apparátusban dolgozók feleségeinek az asszonyoknak óriási szerep jutott olyan dolgokban is, ame< lyekben egyáltalán nem voltak illetékesek és egyáltalán nem tartozott rájuk. llhangzott Laskai elvtárs -vb-tag- részéről olyan megállapítás is, hogy a meglévő problémák ilyen összessége vajon nem kényszerit-e bennünket egy olyan következtetés levonására, hogy a kollektív testület, a végrehajtóbizottság meg volt kiskorusitva. Kiss elvtárs megállapította, hogy ha Petrekanits elvtárs tavaly nem megye el a kórházba, akkor "robbanás** történt volna Azóta a dolgok csak elodázódtak. Megállapítást nyert az is, hogy az ügyek nagy részét az "első titkári irodába zárt ügyként kezelték. Tapasztalható volt az apparátus részéről, hogy a "székhez** való ragaszkodás bizonyos esetekben gyáva ságot is szült. Megállapította a végrehajtóbizottság azt is, hogy az apparátus dolgozói sok esefpben többet megengedtek maguknak, mint a átlagember. Egymáshoz sem voltak őszinték, sok volt az intrika és a fecsegés, a pártszerűtlenség és a felelőtlenség. Megállapítást nyert az is, hogy a végrehajtóbizottságon belül lévő elvtársak között is van nézeteltérés, személyeket illető fenntartás. /Darázs, Bojtor elvtársak./ Megállapítást nyert az is, hogy a sok suttogó propaganda, a házon belül is komoly méreteket öltött. Felvetődött, hogy az apparátus véleményét nem volt hol el •» mondani. Sem a taggyűlések légköre, /egyébként nagyon ritkán volt/ sem az apparátus értekezletek ezt nem tették lehetővé. Jogosan merült fel az az aggály, hogy azokkal az elvtársakkal, akik nyiltan és őszintén felvetették a problémákat, ne éreztessék ezt velük, a felvetéseknek ne legyen következménye, de főleg ne legyen folytatása. /Tolnai elvtárs kérése.^ Petrekanits elvtárs az elmondottakat, azok nagy részét elismerte, magáévá tette. Rendkivül őszinte és önkritikus hangot használt és bátran vonta le saját személyére illetően a szükséges következtetéseket. Minden kérdésben, mint pl. a kollektívára való fokozottabb támaszkodás, a személyes beszélgetés a munkafeáfcsak észrevételeinek, javaslatainak me gszivlélése, munkamódszerének megváltoztatása, őszinte felismerést tük rözött. Elismerte, hogy a történtekért, a kialakult helyzetért beosztásánál fogva, elsősorban ő a felelős. Slismerte, hogy keveset foglalkozott az apparátus tagjaival és csak akkor, ha baj volt velük. Elismerte azt is, hogy tul sokat dolgozott és nem egy esetben keményebb, durvább hangot használt« Elismerte, hogy nagyon sok olyan dolgot vállalt magára, ami testület elé tartozott volna. Messzemenően számolt a követ kezményekkel és messzemenően levonta a szükséges tanulságokat.