MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

51. ő. e. 1966. február 15. (152-234. o.) - 4. A munkásőrség megyei parancsnokságánál felmerült személyi ügyek tisztázása. Szóbeli előterjesztés: 211-213

2^£ 0 r a v e c z Ferenc elvtárs

; Elmondtam, hogy miért jöttem fel Németh elvtárshoz. lem volt a vb-határozattal kapcsolatban fenntartásom. Bennem élt egy dolog, ugy éreztem, hogy én csak Németh elvtárshoz mehetek fel, mint*pártbizottsági tag. Más szándékom nem volt. A saját magán megnyugtatására mentem fel. Z s ó k Eergnc elvtárs: Én azt leérteni akkor Oravecz elvtárstól,'hogy "most fogalmazd mag, hogy mit jelentsek Papp elvtársnak. Ezt válaszolta "csak meg akartam tudni, hogy a vb álláspontja áll-e még." 0 r a v e c z Ferenc elvtárs

; A megfogalmazásra nem tudok visszaemlékezni pontosan, valóban volt ilyesmi, csak hozzátettem, hogy családom van és ha ilyen dolog él bennem, akkor elmegyek'Németh elvtárshoz és megkérdezem, hogy mi a probléma velem. Papp Árpád elvtárs: Az ügy előttem ismert tény tartalmilag és időben is. A vb titkárai tájékoztattak. Nagyon egyetértek azzal a törekvéssel, hogy a VB^ebben a kérdésben elvi alapon hozzon döntést. Meg vagyok győződve arról, hogy mindig minden esetben elvi alapon hoznak döntéseket. A döntéshez néhány dolgot: hivatkoztak többen a május 19-i ülésre, melyen Németh elvtárs és én magam is részt vettem; A^járási parancsnokok előtt az ügyet lezártuk elvi alapon. Kár az előzményeken meditálni. Akkor mi a következőket mondtuk: Minden le van zárva

? mindenki dolgozzon becsületesen, ahogy kommunista meggyőződése diktálja. Nincs semilyen ügy tovább. Ha lesz, akkor-csak akkor lesz, ha az illető maga tűzi napirendre az ügyét. Azzal fejeztük be, ha még egyszer különböző mendemondákra alapoz valaki, bármilyen intrikus problémát vet fel, vagy ilyen légkört teremt, tekintet nélkül arra, hogy-ki az illető, fel fogjuk menteni és eltávolítjuk a helyéről. Ehhez tartom magam ma is. Nem tudom, hogy az a tiz elvtárs, aki ott ült akkor, mit fog mondani, meddig lehet ezt csinálni. A magam'részéről kötelezően tartom magam az akkori kijelentésemhez. Ami a tényeket illeti: nem tartom mellékes dolognak amit Illés elvtárs rákérdezett. A józan ész nem is elég ahhoz, hogy ezt végig hallgassa és kövesse az ember. Visszautasítom, amit Oravecz elvtárs mondott. Azt mondta "nem érezte magát biztonságban". Hát ki adta meg a bizalmat neki, nem egy végrehajtó bizottság? Vagy üldözési mániái vannak? Mi teszi Oravecz elvtársat bizonytalanná.? Ki okozta a bizonytalanságot? Csak nekünk van bizonyságunk, hitünk és erkölcsünk? Oravecz elvtárs nálam is kért meghallgatást, akkor csak a felét mondta el az ügynek, de már az én hitem is meginog. Ott is azt mondta, hogy ő nem biztos abban, hogy ha visszajön, akkor itt marad. Hát én most kérem a végrehajtó bizottságot mentsük meg Oravecz elvtársat ettől a bizonytalanságtól, és ne kelljen neki visszajönni. Le kell zárni végleg ezzel ezt az ügyet, itt a kommunisták igazságérzetéről van szó.