MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965
50. ő. e. 1965. november 23. (63-102. o.) - 1. A tsz-zárszámadások politikai és gazdasági előkészítése. Javaslat: 65-77
Ebben valahogy mi is besegítettünk, mert egyre bizonygattuk" egész évben, hogy milyen derekasan helyt állt parasztságunk. Ez a gyenge szövetkezeteknél most ugy jelentkezik, hogy évek óta mondtuk, hogy jövőre jobb lesz, s van olyan szövetkezet, ahol évek óta egy fillért sem fizettek. A hangulat nem jó, s ilyenkor mindig azt mondjuk, hogy vegyük elő a pártszervezetek segitségét, de helyenként ja.' párttitkár sem akar megmaradni, ki akar lépni a szövetkezetből. Fel szeretném hivni a figyelmet a jelenlegi tapasztalatok szerint, hogy a vezetők nagymértékű cseréje kerül szóba a szövetkezeteknél. Ha jó a gazdálkodás dicsérik a vezetőket, ilyenkor pedig felvetődik a vezetés hibája. Néhány vezető nem is bánja, ha leváltják, el vannak fáradva, azt mondják, nagyon ki vannak téve a tagság támadásának. Ezt a helyzetet nagyon komolyan fel kell mérni. Véleményem szerint ahol ilyen problémák vannak a zárszámadási közgyűlések előtt kell lerendezni, mert ha a vezető 'maga is bizonytalan, akkor a jövő évi tervkészités bajba lesz. Az előkészítő munkát már most megkezdjük. Még egy gondolatot: a jelentés három esetben is javasólja,hogy kibővitett pártszervezeti taggyűlésen foglalkozzanak a zárszámadások előkészítésével. Szerintem ez túlzott. B ő h m József elvtárs: Előttem már szóltak az elvtársak, hogy mindig fontos politikai esemény volt a szövetkezetek zárszámadása. Nekem is az a véleményem, hogy a Somogy megyei termelőszövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta ilyen nehéz * zárszámadásnak még nem néztek elébe, mint az 1965-ös évi lesz. Van egy néhány jellemzője az 1965. évi zárszámadásnak, amivel szembe kell nézni. A megyei pártbizottság határozatai alapján tettünk erőfeszítéseket és ezek nem lebecsülendők, mégis az 1965. év - az 1964. évi gyenge tsz bázishoz viszonyitva - azt mutatja, hogy tovább nő a gyenge tsz-ek száma, kb. 3>o százalékkal. A másik: a mérleghiány összege igen jelentős mértékben nő. Kb. egyharmadával az 1964. évihez viszonyitva, 45-5o millió forintra tehető. Nő a mérleghiányos szövetkezetek száma is. Másik: a jó és közepes tsz-ek közül igen nagymértékű azoknak a száma, akik a gyengék színvonalára estek vissza, mintegy 25-5o szövetkezetről van szó. Ennek is megvan a maga objektív és szubjektív oka. Sajnálatos a mi megyénkben az is, hogy a barcsi járásban évek óta vagy nem volt, vagy egy tsz volt a gyengék közötti most ebben a járásban 4-6 tsz jelentkezik a gyenge szinten. Erre fel kell figyelni, valamint az egész barcsi járásban alig lesz olyan tsz, amelyik a terv szerinti osztást biztositaná anélkül, hogy a tartalékhoz ne nyúlna. Tudvalevő ilyen tartalékkal a barcsi járáson kivül csak néhány szövetkezet rendelkezik.