MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

44. ő. e. 1965. január 25. (57-133. o.) - 2. A Kapos-völgye állattenyésztésének fejlesztése. Jelentés: 91-100

figyelembe kell venni* A járás elképzeléseit a magunk részéről a lehetőségeken belül támogatjuk. Azt hiszem ez jo alap lesz ahhoz

? hogy a helyi erőket kicsit jobban mozgásba hozzuk a fej lesztes meggyorsítása éhekében. A határozati javaslat utal arra, hogy meg kell beszélni a helyi szervekkel is a feladatokat, A helyi szerveknek mondani kell valamit, elsősorban elképaeléseinkét. Ok is összegezzék a helyi lehetőségeket. A községi vezetők, tsz-elnökök ha ugy tetszik produkáljanak ellenprogramot és tegyék le az asztalra, és ha reálisak-ezek a programok, akkor megpróbáljuk a lehetőségekhez mérten támogatni. A helyi programok elkészítésére kell a legnagyobb figyelmet fordítani'. Ha minden községben feltárják a helyi lehetőségeket, akkor még nagyobb ütemben tudunk előremenni. teljesen indokolt annak a hangsúlyozása, hogy a minőségi, elsősorban a tenyésztési munkát kell előtérbe helyezni. Megérdemli és megköveteli Kapos-völgye állattenyésztése, hogy ezzel a jövőben többet és jobban foglalkozzunk. Itt külön hangsúlyozták a mesterséges megtermékenyítő állomás és az állattenyésztési felügyelőség szerepét, S munkába konkrétabban "be kéli vonni az állattenyésztési kutatókat, a felsőfokú mezőgazdasági technikumot, hog^y segítsenek meggyorsítani a fejlődést* Elsősorban a tenyésztői és árutermelő munkát kell javítani. Gondolhatja bárki, hogy magától értendő az, hogy ha a tenyésztői munka javul, akkor az árutermelés is javul. Véleményem szerint egyáltalán-nem indokolt, hogy 6-800 literes különbségek vannak a községek tejtermelésében, i^fiiinőségi munkát feltétlen előtérbe kell állítani és amikor a fejlesztésről beszélünk, a helyi fejlesztési terveket-tárgyaljuk, ennek a mikéntjére is válaszoljanak, hogy mit akarnak ezen a téren és a takaraánytermesztés' érdekében tenni a helyi emberek, A takarmánytermelés növelése terén hasonló lehetőségek vannak, mint a tejtermelés növelése területén, mivel az éghajlati viszonyok, közgazdasági viszonyok, talajerő összetétele majdnem kivétel nélkül egyforma és semmi nem indokolja azt a'nagy eltérést, ami a rétek- legelők hozamánál tapasztalható• Véleményem szerint támogatni kell a járás elgondolását a baromfi és huscsibe nevelést illetően. Indokolt Bőhm elvtárs megjegyzése, hogy.a toeglevÖ helyeken nem kell visszafejleszteni ezt az üzemágat sem. Vannak ilyen törekvések. Azzal is tisztában kell lenni, hogy ennek nagy jövője a kaposvári járásban nincs. A szarvasmarha és sertéstenyésztés fejlesztése mellett' a baromfinevelés nem fér bele a profilba takarinanyhiány miatt, A táblázatban feltüntetik^ hogy a háztáji állatállomány fejlesz tésénél bizonyos vonatkozásban visszaeséssel számolnak. Országosan ez a tendencia várható, de a Kapos-völgyében különös gonddal kellene foglalkozni a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében a háztáji gazdaságokkal. Olyan intézkedést kellene kidolgozni, ami megállitja a csökkenést. Tűzzünk ki olyan célt, hogy összességében ne csökkenjen az állattenyésztő háztáji gazdaságok és tehenek száma. Ugy gondolom ha jól összefogunk és ezen a téren a járás kidplgozza a teendőket, elérjük, hogy nem következik be csökkenés, hanem meg tudunk maradni a jelenlegi színvonalon, mert a tenyésztői munka jövőbeni szinvonala sokraértékben ettől is függ, és nekünk együtt kell a közös állattenyésztést