MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964
38. ő. e. 1964. május 3. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával (114-204. o.) - 2. Az 1963. évi kulturális terv végrehajtása és az 1964-65. évi kulturális terv irányelvei. Jelentés: 152-161
osztottságát, illetve az Aoyag ismétlődését eredményezte. Ezért a jövőben egyfehelyen os«k »z egyik formát lehet indítani egyszerre. A nők kedvelik: azokat a vegyes tematikájú sorozatokat, amelyekben háztartási, háztáji, pedagógiai, irodalmi, politikai stb. témák váltogatják egymást. Az egyedi előadások az előző évieknél jobban segitették a termelési feladatok megoldását, 721-ről W-re emelkedett a természettudományi előadások száma. Ezen belül a korszerű, növénytermesztés, állattenyésztés fejlődését segítő biológiai előadások száma 83-ról 156-ra emelkedett. Nincs lényeges emelkedés azonban a kémiai és ranszaki tárgyú előadások számában. A mezőgazd ságban mindössze 9 ilyen jellegű előadás hangzott el. /pl.'növényvédőszerek alkalmazása/ Az előadások színesítésének egyéb formái /diavetítések, ankétok, viták stb. még nem általánosak/. Kevés az olyan előadók száma, akik ahelyi problémákat is bedolgozzák a leadott előadás anyagába. Ebben a művelődési évben 21 alkalommal tartottunk előadói konferenciát, klubrendezvényt. Kezd általánossá válni az előadásokat kiegészítő és szemléltető filmvetítés. A korszerű alapműveltség növelését segítette, hogy 1962-höz képest az olvasók száma több, mint 2«ooo-rel növekedett. Mig 1962ben a megye összlakosságának 18 # 1 %~a volt tigja az állami könyvtáraknak! addig jelenleg 18,7 %-a« Ezen tul a szakszervezetek kezelésében lévő könyvtáraknak 8»o56 tagja van. Örvendetes, hogy a falusi olvasók számának emelkedése jelenti a 0,6 %-os növekedést. A paraszt olvasók létszámgyarapodása 936 fő, a munkásoké 24-7 fő. Eredménynek számit, hogy a számszerű fejlesztés mellett könyvtárainkban előtérbe került a törzsolvasók számának növelése, a könyvtári tagok rendszeres olvasóvá válása. Az egy lakosra jutó könyvmennyiség megyei átlagban 1,3 kötet, a falusi könyvtárakban 0,98 kötet, ^éhány járásban a falusi könyvtárak 'könyvellátottsága már meghaladja az 1 lakosra jutó egy kötetet, de a barcsi, a marcali és a tabi járásokban még az átlag alatt maradt az 1 főre eső kötetállomány. Félő, hogy 1965-re ezek a falusi könyvtárak nem érik el az 1 lakosra jutó tervezett