MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

38. ő. e. 1964. május 3. Együttes ülés a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával (114-204. o.) - 1. A termelőszövetkezetek 1964. évi termelési és beruházási terveinek végrehajtása. Jelentés: 116-139

- u °W> A házi kivitelezés megjavítása érdekében a tsz,brigádokat átszerveztük. Az 1963.évi 112 brigád helyett magmaradt 69 brigád, 660 fővol. Az egyes brigádok kapacitásának kitöltése éves vonatkozásban megtörtént. Az épitkezések megindulását az anyaghiány - elsősorban tégla - gátolja, Legbizonytalanabb az ÉM, Vállalat munkája, mert az egyéb kiemelt épitések miatt a tsz.épitkezések kivitelezése a vállalatnál későre tolódik. A megyére előirányzott népgazdasági tervokot minden vonatkozásban nem tudtuk teljesíteni. Ennek okai a következők! w rti** A járási,és községi, valamint tsz,vezetés szavakban egyetértett a népgazdasági tervek teljesítésének szükségességével, azonban a tervek készítése során akaratuknak nem szereztek érvényt, mert ők maguk sem voltak meggyőződve arról, hogy a népgazdasági tervek teljesítése a szövetkezetekre és a szövetkezeti tagokra is előnyös, A járási vezetés nem szerzett érvényt a megyei Pártbizottság január 15.i határozatának, hogy vizsgálják fölül az egyes tsz-ek sajátos helyeotét és a kiemelt növények megtervezéséről és megtermeléséről elsősorban jól és közepesen működő tsz-eknél gondoskodjanak* x A járási vezető szervek egyetlen esetben sem érvényesítették a megyei Pártbizottság fenti határozatát,'hogy azoknak á jó és közepes tsz-ekaek, amelyek lehetőségeik ellenére a népgazdasági szempontból fontos tervfeladatokat nem teljesitik, kevesebb beruházási és egyéb anyagi segítséget biztosítsalak. ' A megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és Mezőgazdasági Osztály az ellenőrzés során nem volt következetes és a tervek:megerősítése„előtt nea biztosította a fenti irányelvek érvényesüléséi. ^ ***^ A járási vezető szervek az irányelveknek azért nem szereztek érvényt, mert általában mérlegelték a járás szövetkezeteinek helszetét és a szövetkezetek egy részénél ténylegesen meglévő takarmánybiányra hivatkozva elfogadták, hogy a tőkés fizetési mérleg javítása szempontjából ^fontos növényeket több jó és közepes tsfc.sem tervezte meg, A torvtárgyaló közgyűléseken és a közgyUlések előkészítésének ideje alatt sem folyt eléggé hatékony és konkrét tevékenység azért, hogy az adott, a tsz.által elképzeltnél kisebb takarmánytermő területen nagyobb hozamot biztosítsanak, hogy műveletlen területeket vonjanak be a szántóföldi termelésbe és így kiterjesszék a népgazdasági szempontból fontos növények vetésterületét. Ezt az állitá&t támasztja alá az, hogy az egynyári szálastakarmányok te' rülete 1963.évhez viszonyítva 4oo holddal növekedet*, 3,/ A szövetkezeti, községi és járási vezetésnél jelentős mórtékben eluralkodott az az elv, hogy a tsz.közös állatállományt nem szabad továbbfejleszteni, mert nem áll rendelkezésre elegendő takarmány. Emiatt különösen a szövetkezeti vezetőknél a háztáji állomány csökkenésének megakadályozása és a háztáji állattal nem rendelkező családo#nál tehén, vagy koca beállítása tekintetében nem találtunk megMelő megértésre, 'A takarmányhiány egyoldalú hangoztatása mellett a legutóbbi időkig nem volt következetes törekvés arra, hogy az adott takarmánytermő területen nagyobb hozamot biztosítsanak* és az alacsony terméshozam következtében meglévő tényleges abraktakarraányhiány megoldását az állam részéről várták..