MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

37. ő. e. 1964. március 16. Rendkívüli ülés (52-113. o.) - 1. Pártbizottsági ülés anyagainak előterjesztése. Szóbeli beszámoló: 54-76

- 8 Körülményeik javitása szempontjából, de népgazdasági érdekből is döntő jelentőségű a gyenge ts -ek megerősítése. Ezért is mondja ki a Központi Bizottság legutóbbi határozata $s: " & szövetkezeti mozgalom fejlődésének elsőrendű politikai és gazdasági feltétele a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának további hatékony javitása. A gyenge termelőszövetkezeteknek a tagság erőfeszítésével arányban álló megkülönböztetett állami támogatást kell a jövőben is adni. A párt és állami szerveink részesitsék ezeket a szövetkezeteket előnyben a szakemberek elosztásánál segítsék elő, hogy adottságaiknak jobban megfelelő termelési szerkezetet és beruházásokat valósítsanak meg. " Milyen kötelesség hárul ránk ebből a határozatból? a gyenge szövetkezetek megszilárdítását, a velük való megkülönböztetett törődést változatlanul a jövőben is falusi párt- és gazdaság-szervező munkánk momlokterébe kell állítanunk. Ez a folyamat nem egy év alatt, hanem hossaabb időn keresztül megy végbe. É pen ezért nemcsak a kezdeti eredmények megszületéséig, hanem továbbra is a gyenge, az erősödő tsz-ek mellett kell állnunk. Csakis ugy jutunk előbbre, : a ezt a dolgot igy fogjuk fel. Vannak más sjaát tapasztalataink arra, hogy a megkülönböztetett törődés a konkrétabb és hatékonyabb segités meghozza eredményét. A tabi járás helyzetének változása tanúskodik erről. Ebben a járásban tavaly 13-ról 8-ra csökkent a gyenge tsz-ek száma. Alapvető gazdasági mutatói a kedvezőtlen időjárás ellenére a mostoha természeti viszonyok mellett is számottevően javultak. A járás gyenge szövetkezeteiben 3 millió 600 ezer forinttal nőtt a tagok részesedése: ez az emelkedés egy-egy dolgozó tagra vonatkoztatva átlagosa] 1500.-forintot jelent. Számok, adatok alapján beszéltem a múlt év gazdálkodásának eredményeiről. Vannak azonban olyan tapasztalataink, s vannak az 1963-as esztendőnek olyan tanulságai amelyeket számokban kifejezni nem lehet. Mindenek előtt azt eialit&ném meg, hogy szövetkezeti parasztságunk tavaly a kései kitavaszodás, a rencikivüli időjárás ellenére a munkában minden eddiginél becsületesebb, szilárdabb helytállást tanusitott. Az időszerű munkákra egész évben a nagyobb szervezettség volt a jellemző. Eredménynek számit az is, hogy a főbb feladatokon belül a részkérdésekre is több figyelmet fordítottak a szövetkezeti vezetők. Jól oldották meg szövetkezeteink a termelés időszerű problémáit. Ilyen pl. a vegyszeres gyomirtás, a gabona betakarítás, kivált pedig az őszi kenyérgabona vetés, amely a múlt év kiemelkedő munkateljesítménye. Mélyszántást is jóval nagyobb területen végeztek a múlt év őszén, mint bár dkor korábban. A közös állattenyésztés fejlődése, a felvásárlás növekdése, továbbá éppen a munkák nagyobbfoku szervezettség mind-mind a szövetkezetek erősödéséről tanúskodik. Nem mond ellent ennek a megállapításnak az a tény, hogy a múlt esztendő sok kivennivalót is hagyott maga után, felszínre hozott kisebb-nagyobb hiányosságokat, problémákat.