MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

37. ő. e. 1964. március 16. Rendkívüli ülés (52-113. o.) - 1. Pártbizottsági ülés anyagainak előterjesztése. Szóbeli beszámoló: 54-76

5f v tással a kitűzött célok következetesebb megvalósításával kell kihasználnunk, ill. a termelés fejlesztésének ujabb és ujabb lehetőségeit kell keresni. A nagyüzemi állattenyésztés kialakításának kezdeti időszakát ugyancsak magunk mögött hagytuk. Különösen a közös állatfe­rőhelyek létesitése, korszakának tekinthetjük az utóbbi éve­ket. Közös férőhelyet építettek a termelőszövetkezeteink 1963 év végéig 26.267 szarvasmarha, 7.277 koca, 6.660 hizó, 301.000 db. baromfi számára. A sertéshizlalásban nagymérvű volt az előrelépés, főleg an­nak eredményeként, hogy abrakkevearék etetésére tért át ter­melőszövetkezeteink többsége. Kiépült ugyanis a takarmány­keverő üzemek megyei hálózata, s ezek termékeinek felhasz­nálásával sikerült a hizlalási időt sokhelyen a korábbi 13­14 hónapról mintegy 8-10 hónapra csökkenteni. Hasonló jó eredményt mutatnak a huscsibe előállításában is. Ugyancsak a keverék takarmányok felhasználása révén. ! Kedvezőtlen jelenség viszont és a megye állattenyésztésének ! kellő ütemű fejlődését akadályozza, hogy évről-évre takarmány hiányban küzd termelőszövetkezeteink egy része. 1 Felméréseink ezerint jelenleg mintegy 1500 vagonnal kevesebb L az abrak, mint amennyi az uj termésig kellene. Mezőgazdaságunk fejlődésének, előbbre jutásának nagyjelentő­ségű fontos tényezője a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának erősödése. A munkafegyelem évről-évre szilárdul szövetkezeteinkben. Tavaly, sőt az előző évben sem maradt már gazos, kapálatlan terület a termelőszövetkezeti községek határában. Az időszerű munkákkal tavaly is szinte tavasztól őszig idejében végeztek a megye szövetkezeti gazdái egy-két szövetkezettől eltekintve. Része van ebben annak is, hogy az országos megyei és járási vezetés javaslatára, gyakran éppen a felső szervek kezdeményezésére mind kiterjedtebben alkalmgzzák a személyes anyagi érdekeltség különféle módsze­reit, e azt is mutatja a munkafegyelem szilárdulása, a mun­kák goádosabb szakszerűbb végzése továbbá a közös vagyon jó gazda gondosságával való védése, hogy nőtt a tsz tagok fele­lőségérzete a szövetkezet, a közös vagyon, a közös gazdaság sorsa iránt. Jelentős változás és közeledés történt a paraszti rétegek kö­zött. A falu társadalmát a szocialista útra tért mezőgazdaság a szövetkezeti mozgalom mindjobban kiszabadítja régi belső osztálytagozódása ellentmondásainak békjóiból és a közös gaz­dálkodás talaján kialakulóban van az egység szocialista szö­vetkezeti parasztosztály. Megyénk szövetkezetei gazdasági erősödésében, megszilárdulá­sában benne van mindaz a hathatós politikai, társadalmi és anyagi támogatás is, amelyben a párt- és a kormány részesí­tette őket. Az anyagi támogatást illetően kiemelkedő jelen­tőségük van a 3.004-es kormányhatározatoknak. Ezek révén 1961-től 1963-ig megényk termelőszövetkezeti 245 millió fo­rint vissza nem téritendő állami támogatás a gyenge szövet­kezetek megerősödését szolgálta.

Next

/
Thumbnails
Contents