MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

41. ő. e. 1964. szeptember 21. (55-123. o.) - 1. A barcsi és a csurgói járás közös és háztáji állatállományának alakulása a megyei pártbizottság 1964. március 20-i határozata alapján. Jelentések: 57-76

& Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy az egyik termelőszö­vetkezeti elnök leveléből idézzek, melyet (Pobak elvtársnak irt, s ami éppen a közös és a háztáji problémáira utal. Kustos elvtárs, az andocsi tsz elnöke irta. A levélben felveti, hogy nem érti a közös és a háztáji fej­lesztésének problémáit, ugy látja, hogy a háztáji került előtérbe, s ez a közös rovására megy. Ez nem fjgyedi jelenség, ilyen gondolatok élnek másokban is. Számolni kell ezeknek a nézeteknek a leküzdésével, melyet a járási pártbizottságok figyelmébe ajánlunk. A fejlődés olyan szakaszában vagyunk, hogy könnyen áteshetünk a ló másik ol­dalára, ha nem lépünk fel határozottan ezekkel a nézetekkel szemben. Nekünk mindenkor a közös erősitése, fejlesztése a fő célunk. Azt hiszem el lehet fogadni azt, hogy alapjában véve járási és megyei szinten sikerült megnyerői az elvtársakat a közös program, az állattenyésztési program ügyének. Foglalkozza­nak ezzel az elvtársak minden járásban. Helyén való a megállapítás, hogy egyik-másik járásban többet kell vele foglalkozni. 11 kell érni, hogy mindenkinek, a községi tanácsoknak is, napi ügyévé váljon ez a kérdés, mi­vel fejlődésünket elősegitő, - vagy gátló nézetekről van szó, Községenként az adott helyzetből kell kiindulni, és intenzi­vebben kell ezzel foglalkozni. Nem tudunk lemondani a megyei pártbizottság által kitűzött feladatokról, azok végrehajtá­sáról. A járási elvtársak dolgozzák ki a fejlesztés ütemét, ezt nem lehet csak körlevél utján elintézni. A kérdés megoldásának a hogyanját kell megkeresni és nem lehet elfogadni azt amit pl. Szigeti elvtárs is birált, hogy a csurgói járásban bele nyugsaanak abba, ha nem készül el a férőhely. Ezt nem tudjuk elfogadni, meg kell találni a módját, ezeket az üszőket át kell menteni tavaszig. Berzenczén volt paraszti istállókat vegyenek igénybe. A jelenlegi vetés-szerkezeti feszültségek ellenére növelhető az ábraktakarmány termés. Ennek érdekében több erőfeszítést kell tenni. Ezeket a tényezőket nem lehet kifelejteni a napi munkából. Nagyrészt rajtunk múlik, hogy hány vagonnal tudjuk növelni az abrakmennyiséget. Megyei szinten lehet sorolni példákat, hogy egy területen belül tsz és tsz között milyen nagy el­térések mutatkoznak, az átlagterméseket illetően. Pl. a nagy­atádi járásban Tarany és Háromfa községek adottságai egyen­lők, a hozamokat illetően mégis nagyok a különbségek. Taranyban egy kh-on 5 <1» Háromfán ugyanakkor 11 q, árpa ter­mett. A különbség oka az, hogy Taranyban az alapvető agro­technikai módszereket sem tartották be. A helyi mulasztáso­kat nekünk kell korrigálni, pótolni, más nem tudja megoldani helyettünk. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy a napok­ban készítjük el a felterjesztésünket a központi szervek fe­lé a takarmány helyzettel kapcsolatban. Igyekszünk elkövetni mindent, hogy a hiányzó abrakmennyisé­get pótolni tudjuk. Helyes volt Szigeti elvtárs megállapítása, hogy az állat ­állomány fejlesztését és a takarmány-bázis növelését

Next

/
Thumbnails
Contents