MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

32. ő. e. 1963. szeptember 9. (115-172. o.) - 1. A megye állattenyésztésének helyzete. Jelentés: 117-134 - Szóbeli kiegészítés: 135

4- V a

m

l t e r Imre elvtárs; A jelentést áttanulmányoztam, de a számokkal nem tudok vi tátkozni, mert az év végén latjuk meg az eredményt. Inkább a gyakorlati részéhez szólnék. Szerintem a szakvezetés és az istállók közművesítése hiányzik, ezen a téren van sürgős tenni való. Ráksiban talán már jobban állunk. De sok pénz kell ehhez, pl. még most is lajtban hordjuk a vizet. Szerintem ezen a téren van legtöbb tenni valój megfelelő szakembert kell odaállitani. Arról is lehetne szo, hogy ezeknek a megbecsülése milyen, kell egy kis szabad kezet adni nekik.. Nem lehet ugy dolgozni az állattenyésztésben, ha mindenki beleszól. Az állattenyésztő érezze az elnök bizalmát és támogatását, de önállóan dolgozzon. Igaz, hogy nem közkedvelt a fiatalok részéről ez a szakma, sokat kell tenni, hogy megszerettessük velük. A rosszul ta karmányozotttsz-ekben az állattenyésztés sok problémát okoz. Arról besz,élni, hogy a fiatalok menjenek oda dolgozni, ez nehéz ügy. Oda csak az megy, aki már máshol nem tud dolgozni. Kern szabad teret engedni azoknak, akik támadják az állat gondozókat, mert igen-igen meg kell ott dolgozni a keresetért. •& takarmány helyzetről; nehéz megtervezni,, hogy biztosítva legyen az állatéi részére, tartalékokat is kell képezni. A jobb szövetkezetek el tudják ezt érni. Az az irány, hogy a fővetésü silókukoricából biztositsák a takarmányV, én'is helyeslem. Kis területen nagy mennyiséget kell termelni. Nagyon ki kell használni a lehetőségeket, ehhez viszont meg felelő szákmai felkészültség szükséges. Helyes lenne a mellék takarmányokat is felhasználni, pli a kukorica szárat. " Guba Sándor elvtárs ; Áttanulmányoztam a jelentést, a javaslatokat a magam részé ről reálisnak tartom. A takarmány termesztés kérdését emelem ki a sok fontos kér dés közül, mert ez a kritikus pontja. Csatlakozom Valter elv társhoz. A takarmány kérdéssel foglalkozva el kell mondani, hogy nem r

volt soha elég takarmány. Elsősorban a szarvasmarha takarmány, bázisával kell foglalkozni. Újból ki kell emelnem Valter elvtárs mondását, hogy ezt a kérdést-elsősorban a tömegtakarmány, a.melléktakármány felhasználásával tudjuk megoldani. Tömegével van kint a kukorica-szár a földön, nincs felhasználva. Sokkal többet kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, s a mellélet ak ármányt használjuk fel, mert ez olcsóbb. Másik dolog; a rendelkezésre álló készletek- arányos felhasználása. A hizómarhánál lehet tömegtakarmánnyal élni, és az ab rákot oda adni a sertéseknek. Ez szakvezetés kérdése is. A talcarmánytermesztéssel kapcsolatban másik kérdés is van. A fehérje alap megteremtése. Ez nem mai kérdés. Ha aszarvas - • marha takarmány bázisra el lehet mondani, hogy kezünkben van a megoldás, itt is el 'lehet mondani. Azokra a lehetősége&fee gondolok, amelyek nincsenek kihasználva. Itt a lucerna-fehérje. Ez a'betakarítás megoldása is. Sokkal többet kell tapasztalat cseréken keresztül foglalkozni ezzel.